„Jó ha tudjuk, ezért az országért valakik megküzdöttek” – Nagyvázsonyi diákok 56-os műsora az emlékparkban (videó!)

Szívhez szóló, izgalmas elődadást mutattak be 1956-ról a nagyvázsonyi Kinizsi Pál Általános Iskola diákjai a Pesti Srácok Emlékparkban. A Józsefvárosban azzal a céllal nyitotta meg kapuit még szeptember 20-án az emlékpark, hogy felidézze a szabadságharcosok hősiességét és egyben bemutassa az ötvenes évek mindennapjait is, hogy a fiatalabbak is átérezzék, honnan jöttek és hogy éltek a pesti srácok, a forradalom hősei. Ehhez járult hozzá a nagyvázsonyi diákok emlékműsora, akik kameránk előtt gondolataikat is elmondták 1956-ról. A forradalom és szabadságharc fordulatait felidéző előadásban többek közt felcsendülnek Cseh Tamás és a Kormorán dalai is.

Pesti Srácok Emlékpark november 4-ig várja az érdeklődőket keddtől vasárnapig 09:00- 19:30 között. A szervezők továbbra is várják iskolás csoportok jelentkezését rendhagyó történelemórákra az [email protected] címen. Program: emlekpark.pestisracok.hu

A videót készítette: Kerekes András és Szabó Fruzsina Anna

Fotó: Horváth Péter Gyula- PS

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

„Nekem Havas Szófia véleményszabadsága is drága” – Puzsér vs. Huth vita az emlékparkban (videó!)

Nekem Havas Szófia véleménye is drága, ebben az országban pedig véleményszabadság van – így magyarázta meg Puzsér Róbert kritikus, a Magyar Nemzet újságírója, hogy ő miért nem szankcionálná az MSZP-s politikus az 56-os pesti srácokat gyalázó kirohanását az orosz állami tévében. Cinikusan hozzátette: a fideszeseknek már az sem tetszik, amit az orosz közmédia lead, pedig ott aztán nincs Soros-befolyás és vadliberalizmus. Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője válaszul a holokauszttagadással felérő bűnnek nevezte Havas Szófia szavait, amelyek semmiképp nem maradhatnak következmény nélkül. NÉZZE MEG VIDEÓN A TELJES VITÁT!

Puzsér szerint 1956-tal az 1989-ben fogant új elitet akarják legitimálni, pedig 56 nem is forradalom, legfeljebb népfelkelés, mert 56-ban csak elitcserét akartak, nem a rendszer megváltoztatását. Azt is kijelentette: a politikusok a nemzeti büszkeség elvárásaihoz igazítják a történelmet és ha Havas Szófiát megbüntetik, akkor a következő lépés az lesz, hogy minden történészt megbüntetnek, aki nem osztja az érvényes propagandát.

Huth Gergely provokációból csillagos ötöst adott Puzsérnak, de amiről a kritikus beszél, az szerinte nem liberalizmus, hanem vegytiszta anarchizmus. Szóba került a Népszabadság bezárása és a sajtószabadság helyzete is Magyarországon. Puzsér szerint a Fidesz-kormány e téren is Kádár János méltó örökösévé vált. Huth Gergely azt mondta, nem kéne Kádárt állandóan mentegetni és kedves populistaként beállítani, miközben Kádárnak Szálasi és Rákosi mellett van a helye a történelemkönyvekben. Puzsér szerint ez nem igaz, Kádár Orbán elődje és Ferencz József méltó lelki örököse, amit az is igazol, hogy a magyarok mindig jók voltak kiegyezésben és behódolásban. „Lehet, hogy a vörös zászlót az MSZP örökölte, de a krumplilevest egészen biztosan a Fidesz” – állította Puzsér, mire Huth Gergely rámutatott, hogy összességében sosem volt még ennyire kiegyensúlyozott a szellemi élet és a média Magyarországon, ezért is érthetetlen Puzsér Kádározása.

Fotó: Horváth Péter Gyula
Fotó: Horváth Péter Gyula

Havas Szófia igazsága címmel október 28-án vezetett vitát a Pesti Srácok Emlékparkban, a józsefvárosi Horváth Mihály téren Szarvas Szilveszter, a PestiSrácok.hu főszerkesztő-helyettese Puzsér Róbert kritikus, a Magyar Nemzet újságírója és Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője között.

[easy_youtube_gallery id=pQqh9_bFbPo cols=1 ar=16_9 thumbnail=0]

Videó: Kerekes Kozmi András, fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Mindenki tanulja meg legalább egy 56-os hős nevét! – A Pesti Srácok Emlékpark megnyitója (videó!)

Szeptember 23-án pénteken nyílt meg a Pesti Srácok Emlékpark az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából Budapest VIII. kerületében, a Horváth Mihály téren. Schmidt Mária, az 1956-os emlékbizottság társelnöke a helyszínen tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a megemlékezések legfőbb célja a köszönetnyilvánítás a forradalom és szabadságharc hőseinek.

Schmidt Mária a megnyitón kifejtette: A másik cél, hogy emlékeztessék azokat, akik nem éltek a diktatúrában: 1956-ban együtt mozdult meg a magyar nemzet a szabadság kivívásáért, és az akkori ifjak az 1848-as márciusi ifjak örökösei – tette hozzá. Mint mondta, a szabadságharcosok hétköznapi emberek voltak, akik hősökké váltak. Hangsúlyozta: szeretné, ha az emberek megtanulnák a hősök nevét, és azt is, hogy az emlékév a szabadságról és a nemzeti együttműködésről szóljon.

Fotó: PS/Horváth Péter Gyula
Fotó: PS/Horváth Péter Gyula

Kocsis Máté: Erősítsük meg az identitásunkat!

Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere felidézte, hogy 1956-ban a Józsefvárosban dördültek el az első lövések, és a forradalom számos szimbolikus helyszíne a városrészben található. Ezért fordulhatott elő, hogy a forradalom után a kommunista diktatúra minden eszközzel büntette a városrészt, miközben Józsefváros a XIX. században még Budapest tudományos központja volt – tette hozzá. Kijelentette: a rendezvénysorozat kiváló alkalmat kínál nemzeti identitásunk erősítésére, és annak tudatosítására is, hogy 1956-ban a magyarok nagy árat fizettek a szabadságukért.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Rácz József Sándor szabadságharcos: Ne felejtsenek el minket az új generációk!

Rácz József Sándor egykori szabadságharcos, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) 56-os tagozatának elnöke felidézte, hogy másodéves orvostanhallgatóként már október 24-én kötelességének érezte, hogy fegyvert ragadjon a hazáért. A Corvin közben teljesített őrszolgálatot, és annak ellenére harcoltak, hogy tankkal lőtték őket – tette hozzá. Hangsúlyozta, a Pofosz egyik vezetőjeként is alapvető feladatának tekinti, hogy harcoljon az 56-os eszmékért, valamint
azért, hogy a következő generációk se felejtsék el, mi történt a forradalom idején. Mint mondta, a 301-es parcellában nyugvó kivégzett bajtársainak az emléke is kötelezi erre.

Az emlékpark október 23-áig tartó rendezvénysorozata keretében előadásokat, vitákat, koncerteket tartanak, valamint a szervezők korabeli tárgyakon, fegyvereken, dokumentumokon keresztül felidézik az 1950-es évek, illetve a forradalom és szabadságharc eseményeit.

[easy_youtube_gallery id=LkoMD8BBCFg cols=1 ar=16_9 thumbnail=0]

Forrás: MTI, fotó: Horváth Péter Gyula/PS, videó: Tihanyi Rita és Huth Gergely

Dózsa László: ’56-ért érdemes lett volna meghalni (VIDEÓ)

Megtelt a Pesti Srácok Emlékpark rendezvénysátora az október 23-i díszünnepségre, ahol az állandó kiállítás mellett filmvetítéssel, közös gyertyagyújtással, díszlövéssel emlékezhettek meg a látogatók az ’56-os forradalom és szabadságharc ismert és ismeretlen hőseiről.

Az emlékpark vasárnap egy valódi hőst, Dózsa László színművészt, ’56-os forradalmárt  látta vendégül, ugyanis  késő délután a látogatók egy exkluzív vetítésen Stefka István Nem vallott, eltemetve… című kreatív dokumentumfilmjét nézhették meg, amely a szabadságharcos kalandos életét vitte vászonra. A mozi után a hagyományőrzők díszlövéssel tisztelegtek a harcok hősi halottai előtt, a vendégek pedig Dózsa Lászlóval együtt a barikádoknál gyújtott mécsesekkel mondhattak köszönetet az ismert és ismeretlen forradalmároknak. Az estét egy különleges koncert zárta, ugyanis az ’56-os forradalomnak emléket állítva Both Miklós közreműködésével a Ferenczi György és a Rackajam  Gérecz Attila, a 20. századi forradalmi költő szerzeményeit feldolgozó albumával készült a koncertre.

[easy_youtube_gallery id=kO1ZGHoxhsU cols=1 ar=16_9 thumbnail=0]

A Pesti Srácok Emlékpark november 4-ig várja az érdeklődőket keddtől vasárnapig 09:00- 19:30 között. A szervezők továbbra is várják iskolás csoportok jelentkezését rendhagyó történelemórákra az [email protected] címen.

A videót készítette: Tihanyi Rita, Kerekes András és Szabó Fruzsina Anna

Fotó: Horváth Péter Gyula- PS

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

Különleges ingyenes koncerttel készül a Both Miklóssal kiegészült Rackajam az 56-os évfordulóra

A Józsefváros szívében, a Horváth Mihály téren található a Pesti Srácok Emlékpark. Ez az életre kelt történelemkönyvként működő interaktív tér október 23-ig várja a látogatóit, ingyenes programsorozatával, filmvetítésekkel, kiállítással, és élőzenei koncertekkel, hogy megmutassa a ma emberének, hogy kik is voltak azok a Pesti Srácok, hogyan öltözködtek, hogyan éltek, és milyen zenét hallgattak?

061.HU

Október 23-án 19:00 órától ismét ingyenes koncert lesz az emlékparkban, méghozzá Both Miklós közreműködésével a  Ferenczi György és a Rackajam  lép színpadra. Ferenczi György és a Rackajam az ’56-os forradalomnak emléket állítva Gérecz Attila, a 20. századi forradalmi költő szerzeményeit feldolgozó albumával készül a koncertre.

Az 1929-ben született Gérecz Attilát 1950-ben államellenes összeesküvés vádjával tizenöt év fegyházra ítélték. Költészete a váci börtönben bontakozott ki, ahol maguk közé fogadták és írásra biztatták a börtönkápolna tisztásán össze-összeülő „füveskerti” írók és költők. Az 1956-os forradalom sodrában Gérecz kiszabadult, és részt vett az utcai harcokban, míg november 7-én életét nem vesztette.

A koncert különleges vendége pedig Both Miklós lesz, a Fonogram-díjas és Budai-díjas zeneszerző, zenész, aki gitárosként a Kelj fel napom című dalban is részt vesz majd.

A koncert ingyenes!

A programokat az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja. 

Helyszín: 1082, Budapest, Horváth Mihály tér

Nyitva tartás: 2016. november 4-ig, hétfő kivételével minden nap 10-től 21:30-ig

További információ, és részletes programok: https://emlekpark.pestisracok.hu

Sportlegenda mesélt ’56-ról a Pesti Srácok Emlékparkban- interjú Kárpáti György olimpikonnal (VIDEÓ)

Egy igazi vízilabdás legendával találkozhattak a sportrajongók a Pesti Srácok Emlékparkban, ahol az 1956-os Melbourne-i vérfürdőként ismerté vált olimpiai vízilabda-mérkőzés pillanatait idézte meg Varró Krisztián jogász, sportújságíró, az Aranycsapat Öröksége Alapítvány kurátora Kárpáti György olimpiai bajnok vízilabdázóval. 

„Hatalmas eredmény volt, hogy a magyar csapat tíz aranyérmet nyert, miközben Magyarországon a forradalom a csúcspontján volt. Azokban a pillanatokban nagyon nehéz volt készülni, nagyon nehéz volt teljesíteni, épp ezért ezek miatta  körülmények miatt duplájára értékelődik nálam a melbourne-i aranyérem.”– hangsúlyozta Kárpáti György olimpikon a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában.

[easy_youtube_gallery id=OtsRe29CMZ8 cols=1 ar=16_9 thumbnail=0]

A beszélgetés közben a 2006-ban készült amerikai dokumentumfilmet, A szabadság viharát nézhették meg a a látogatók, amelyben olyan világsztárok közreműködtek, mint Lucy Liu, Quentin Tarantinó. Az alkotók célul tűzték ki, hogy filmjük a fiatal közönség számára is világosan tárja fel az 1956 őszén a szovjet uralom alól fellázadó magyarok történetét, és tették feledhetetlenné a híres-hírhedt, véres vízilabda-mérkőzés párhuzamával.1956. decemberében, a melbourne-i olimpiai vízilabdatorna elődöntőjében a magyar és a szovjet csapat méri össze erejét. Alig egy hónappal a magyar forradalom drasztikus leverése után a medencében immáron egyenlő feltételek mellett politikai eseményektől feltüzelt játékosok küzdenek.

A videót készítette: Szabó Fruzsina Anna és Tihanyi Rita

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

„Emberileg is hitvány, hogy a Népszabadság újságírói nem állják a csapásokat, hanem hisztiznek” – Bayer-Szentesi est a Pesti Srácok Emlékparkban

Bayer Zsolt és Szentesi Zöldi László részvételével és „Rendezte-e a viszonyát a baloldal 1956-tal” címmel rendezett beszélgetést a PestiSrácok.hu a Pesti Srácok Emlékparkban a józsefvárosi Horváth Mihály téren. A Magyar Hírlap főmunkatársát, Bayer Zsoltot és a Magyar Demokrata főmunkatársát, Szentesi Zöldi Lászlót Szarvas Szilveszter, a PestiSrácok.hu főszekresztő-helyettese kérdezte az emlékparkban. Az esten 1956 mellett a Népszabadság megszűnése is szóba került. Portálunk most vágatlanul, a teljes tabudöntögető beszélgetést közzéteszi.  

Bayer Zsolt a beszélgetésen kijelentette, természetesen nem rendezte a viszonyát 1956-tal a baloldal, mert az MSZP, az MSZMP utódpártjaként 1956 leverésének gyalázatában és a kivégzett mártírok vérében fogant. „Ez van. Ezt ők sem lenyelni, sem kiköpni nem tudják, és amíg élnek, ez nem is fog változni. Nem tudnak ők ezzel mit kezdeni. Látszik, hogy a baloldal távolságtartással viszonyul ehhez az egészhez, 1956-hoz. Soha nem fognak tudni becsületesen viszonyulni 1956-hoz” – szögezte le Bayer Zsolt, akivel Szentesi Zöldi László is egyetértett. (Ez a rész a videóban 39:18-tól tekinthető meg.)

[easy_youtube_gallery id=qpQUCM-rNmM cols=1 ar=16_9 thumbnail=0]

A Népszabadság megszűnéséről úgy vélekedett a két író, újságíró, publicista, (A videóban 46:44-től – a szerk.) hogy a lap elsüllyedése miatti balliberális hiszti vihar a biliben. „Ez úgy van, hogy amikor jobboldali kormány van, akkor először naponta, utána óránként, aztán percenként és végül másodpercenként szűnik meg a sajtószabadság Magyarországon” – jelentette ki Szentesi Zöldi László. Szerinte a Népszabadság egy olyan tárgy volt, amelyhez egy hosszú gyújtózsinór vezetett és amelyet az MSZP gyújtott meg. „Szabályos adásvétel történt. Ne felejtsük, hogy az MSZP résztulajdonos volt a Népszabadságban, de erről lemondott. Az MSZP nem tartotta nemzeti értéknek a Népszabadságot. A kérdés az, hogy miért nem őrizték meg a lapot? Megszűnt volna a sajtószabadság azért, mert egy lap csődbe ment? Kétlem. Emberileg is hitvány, hogy a Népszabadság újságírói, szerkesztői, vezetői a csapásokat nem állják, hanem elmennek árulkodni megfelelő helyekre, és az Orbán-kormányra mutogatnak. Pedig a lap kimúlása a szocialista pártnak köszönhető” – fogalmazott Szentesi.

A Magyar Demokrata főmunkatársának véleményét Bayer Zsolt is osztotta, aki ugyancsak úgy vélte, hogy Magyarországon a sajtószabadság mindig akkor forog veszélyben, ha jobboldali kormány van hatalmon.

„Vihar a biliben. Természetesen rettenetesen sajnálom a Népszabadság munkatársait, hiszen több száz egzisztenciáról van szó, de ne felejtsük, tíz év alatt 5 milliárd forintos veszteséget produkált ez a sajtókiadvány. A veszteséget pedig úgy kompenzálták a tulajdonosok, hogy az egyéb portfóliójukban lévő sajtótermékek nyereségét, más vállalkozások profitját betolták a Népszabadságba. A Népszabadság miatt nyolc megyei napilapnál az újságírók 10 éve nem kaptak fizetésemelést és leírhatatlan körülmények között dolgoztak. A szeretve tisztelt népszabadságos urak pedig kitalálták, hogy ezt Orbán Viktor intézte, miközben kormányzati oldalon senki nem foglalkozik a Népszabadsággal. Az a helyzet, hogy a Népszabadság kollektívája rádöbbent arra, hogy a kapitalizmus tényleg úgy működik, ahogy nekik korábban a Foxi Maxin tanították” – vélekedett Bayer Zsolt.

Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Egy húron a magyar hegedű és az amerikai jazz gitár – Közös koncertre készül Szarka Tamás és Al Di Meola

Október 22-én Al Di Meolával, a világhírű amerikai gitárművésszel közösen ad koncertet a Ghymes együttesből ismert Kossuth-díjas dalszerző, hegedűs, énekes, költő Szarka Tamás a Budapest Kongresszusi Központban. Szarka Tamás a napokban jelentette meg Az ég szerelmére című új szólólemezét, ennek számai mellet zenés színházi darabjainak dalaiból is játszik majd a koncerten, melynek részleteiről a főszereplőt, Szarka Tamást kérdeztük.

 LEIRER TÍMEA – 061.hu

Honnan jött a kapcsolat Al Di Meolával?
A Danubius Music koncertszervező irodával dolgozom már jó ideje, akik tavaly kiposztolták az egyik hegedűszólómat a facebook oldalukra. Al Di Meola erre a posztra reagálva odaírta, hogy „Ki ez a Dzsingisz Khán?”. Én ezt a hozzászólást bóknak éreztem és felvettem vele a kapcsolatot. Sokat beszélgettünk e-mail-ben többek között arról is, hogy mi lenne, ha egyszer együtt játszanánk.  Nem zárkózott el előle, úgyhogy küldtünk neki néhányat a zenei anyagaimból, amelyek nagyon tetszettek neki, így elkezdtük a közös munkát.

Ezek szerint Al Di Meola a koncerten kizárólag a te zenéidet játssza majd?
Igen, pont ettől olyan különleges az koncert, hogy Al Di Meola nem csak mint vendégművész  jön, aki eljátszik egyet vagy kettőt a saját dalaiból, aztán lemegy a színpadról. Nyolc-kilenc szám erejéig a színpadon lesz, amikor az én szerzeményeimet játsszuk majd közösen. Triójával együtt érkezik, így természetesen velük is előad majd néhány jazz számot, de a lényeg a közös muzsikálás lesz.

szarka3

Van lehetőségetek, hogy közösen próbáljatok?
Egy kevés lesz a koncert előtt. Küldtünk kottákat és hangzó anyagot, ezek segítségével próbál jelenleg Al Di Meola, tőlünk több ezer kilométerre. Mi is gyakoroljuk a számokat itthon, aztán október 21-én lesz egy közös próba, 22-én napközben is csiszolunk még a produkción, aztán este jöhet a koncert. Ő is és mi is elég elfoglaltak vagyunk, nagyon sokat játsszunk, így több közös zenélésre a koncert előtt már nincs idő, de elvileg ennek elégnek kell lennie.

A koncerten egyszerre akár hatvanan is lesztek a színpadon, ez hogy áll össze?
Természetesen az egész koncerten az elejétől a végéig hatvanan zenélünk a színpadon. Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő is vendégünk lesz, két számban is énekel majd, ezen kívül zenész barátaink és az ötventagú Budapesti Ifjúsági Kórus is közreműködik.

Régi dalok is elhangoznak majd, olyan számok, amelyeket korábban nem is láthatott színpadon a közönség, vagy ha látta, akkor sem veled…
Valóban, nagyon sok értelemben unikum, vagy akár mondhatjuk úgy, ősbemutató ez a mostani koncert. Nemcsak azért premier, mert most megjelent, Az ég szerelmére című albumom számait adjuk elő élőben, hanem azért is, mert korábbi színházi munkáim dalai is élőben hangoznak majd el. Nagyon sok színházi produkcióhoz írtam zenét, a Nemzeti Színházban második éve fut sikerrel az Éden Földön, de ennek a dalai sem szólaltak meg még koncertkörülmények között. 

szarka4

Minden új lesz a koncerten?
Mindössze két olyan dal van, amit már korábban is játszottunk, a többi mind premiernek számít a koncertszínpadon. De új a zenekari összeállítás, Al Di Meolával is most találkozom majd először, tehát tulajdonképpen magamnak is annyira új ez az egész, hogy – bár néha már villog a fáradságot jelző piros lámpa – nagyon jól eső izgalommal várom a koncertet.

Ennyi fellépéssel a hátad mögött még tudsz izgulni?
Naná! Aki élőben játszik közönség előtt, abban mindig kell, hogy legyen egy kis izgalom, hiszen ott, a színpadon, élőben eljátszva születik meg a zene. Csak ilyenkor érezhetjük a hatását, csak ilyenkor érezhetjük a zene közös örömét, a pillanat varázsát. A zene a közös muzsikálás során születik meg újra és újra.

Más egy szólólemezen dolgozni, mint egy Ghymes albumon?
A Ghymes dalokon is mindig egyedül dolgozom, ez számomra egy meglehetősen bensőséges, intim folyamat, főleg a dalok szövegeinek megalkotása. Szeretem őszintén leírni, hogy éppen mit érzek, mit gondolok, hogyan látom a világot. Így teszek a Ghymes és a szólódalok esetében is éppúgy, mint a musicelek vagy filmzenék esetében is.

Milben más ez a lemez, mint a korábbi dalok, vagy mint a Ghymes albumok?
Mindig hangulatokat zenésítek meg. Minden dal különbözik a másiktól, minden dal új. Lehet vidám, szomorú, íródhat mollban vagy dúrban, lényeg, hogy dalok születnek. Egész eddigi munkám során csak az volt fontos, hogy szerethető dalokkal álljak a közönség elé. Hogy ezek színpadi produkcióhoz születnek, a Ghymes számára íródnak, vagy szólóban adom elő őket, tulajdonképpen nem volt fontos, most sem az. Sosem küzdöttem azon, hogy a saját dalaim mások legyenek, mint a Ghymes zenéi, persze utólag én is hallom, hogy azért mégis egy kicsit különböznek. De ez sohasem szándékos. Mindenki hallgassa végig, akár többször is, megérzi majd, hogy rá személyesen milyen hatással volt az adott szerzemény. Ez a zene lényege.

Fotók: Szarka Tamás archív

Szarka Tamás 2006-ban a Zeneakadémián mutatta be első önálló szerzői estjét, sok színházi felkérésre írt zenét. A világzenei elemeket némi rockos ízzel vegyítő, felvidéki Ghymes együttest testvérével, Szarka Gyulával 1983-ban alakította, a zenekar a kilencvenes évek második felétől óriási népszerűségnek örvend Magyarországon és a Kárpát-medencében. A Kossuth-díjjal elismert Szarka-fivérek által vezetett Ghymes eddig 18 albumot jelentetett meg.

A 62 éves Al Di Meola a hetvenes évek közepe óta tartozik a világ élvonalába. Játszott a ReturntoForever nevű legendás csapatban, első szólólemeze, a Land of theMidnight Sun 1976-ban jelent meg. Al Di Meola számos alkalommal koncertezett Magyarországon, fellépett például a veszprémi ünnepi játékokon, a székesfehérvári Fezen fesztiválon, a paksi Gastroblues-on, de LeslieMandoki supergroupjában a Müpában is.

 

Davaj-gitár és Pesti Srácok – Két kötelező Stefka-dokumentumfilm 1956-ról – Vetítés 23-án az emlékparkban!

Október 17-én mutatták be a Corvin Filmszínházban a Stefka István rendezte Nem vallott, eltemetve…, valamint a Fehérballonos címet viselő dokumentumfilmeket. Stefka István, a PestiSrácok lapigazgatójának két 1956-ról szóló alkotása olyan személyes történeteket dolgoz fel, amelyek inspirációk lehetnek a következő generációknak és elgondolkodtatnak azzal kapcsolatban, hogy vajon mi is megtennénk-e ugyanezt a hazánkért. A Nem vallott, eltemetve… október 23-án a Pesti Srácok Emlékparkban, a Horváth Mihály téren is megnézhető 17 órakor. Utána a kreatív dokumentumfilm fő alakjával, Dózsa László színművész-szabadságharcossal közös gyertyagyújtásra hívjuk a Tisztelt Olvasóinkat az emlékpark barikádjaira.

A Nem vallott, eltemetve… című 54 perces dokumentum-játékfilm Dózsa László színművész, egykori Pesti srác, ötvenhatos forradalmár majdnem tragédiába fordult életét mutatja be, míg a Fehérballonos az október 25-ei, Véres csütörtök, a Kossuth téri vérengzés okait, történéseit, máig rejtélyes hátterét próbálja feltárni a szakértők, valamint a szemtanú visszaemlékezésével.

Stefka István portréfilmje Dózsa Lászlóról NEM VALLOTT, ELTEMETVE filmbemutató 2016.10.18. Fotó: Horváth Péter GYula
Stefka István és Dózsa László a filmbemutatón. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A két film díszbemutatóját Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere nyitotta meg, aki az alkotások méltatása mellett az 1956-os forradalomról is megosztotta a gondolatait. Kocsis Máté hangsúlyozta: 

„A mi generációnk felelőssége, hogy hatvan év múlva is ugyanígy emlékezzünk az 1956-os forradalomra, mint ma, és a gyerekeink, unokáink is tudják, hogy kik voltak a Pesti Srácok, kik voltak az 1956-os hősök.”

Stefka István portréfilmje Dózsa Lászlóról NEM VALLOTT, ELTEMETVE filmbemutató 2016.10.18. Fotó: Horváth Péter GYula
Kocsis Máté szerint a mostani generáció felelőssége, hogy gyermekeink, unokáink mit tudnak majd 1956-ról. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Stefka István Nem vallott, eltemetve… című alkotását október 23-án, vasárnap 17 órától ingyenesen tekinthetik meg a VIII. kerületi Horváth Mihály téren a Pesti Srácok Emlékparkban. (A szeptember 20-án nyílt emlékpark programjai itt érhetőek el.) A filmvetítés után szerkesztőségünk szeretettel várja Önöket a Pesti Srácok Emlékpark barikádjainál közös gyertyagyújtásra, ahol Dózsa Lászlóval közösen tisztelegünk az 1956-os szabadságharc forradalmárjai előtt.

A Nem vallott, eltemetve című filmet készítette: Stefka István- producer- rendező, Csurka Dóra- forgatókönyvíró, dramaturg, Kerekes András- operatőr, a játékfilmes betétek rendezője, Zsalakó Réka- gyártásvezető, Bartha Zoltán- vezető operatőr,   Zsalakó Balázs- operatőr, Sándor Csaba – zeneszerző, Török Ferenc- vágó

Szereplők: Dózsa László, Varga Ádám, Tóth János Gergely, Szabó Fruzsina, Tzafetaas, Jásdi Balázs

A fehérballonos: Stefka István- producer- rendező, Csurka Dóra- forgatókönyvíró, Kerekes András- operatőr, vágó, Bartha Zoltán és Zsalakó Balázs- operatőr, Zsalakó Réka- gyártásvezető, Sándor Csaba – zeneszerző, Török Ferenc- vágó

Szakérők: prof. dr. Jobbágyi Gábor, dr. Kahler Frigyes

Szereplő: Nagy József Mihály- szemtanú, Donner Boldizsár

Narrátor: Fazekas Zsuzsa

A filmek Stefka István, Ötvenhat lövészárkai című könyvének alapkutatásaira, 56-os interjúira épültek.

A Fehérballonos című film megjelenését az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság, a PestiSrácok.hu, az OIKOSZ Alapítvány, a Földművelésügyi Minisztérium, az Országgyűlés Sajtóirodája, Gere Tamás & Zsolt, valamint a CBA és Príma támogatta. A Nem vallott, eltemetve című alkotást az Erzsébet-utalvány Forgalmazó Zrt., a PestiSrácok.hu, az OIKOSZ Alapítvány, Gere Tamás & Zsolt, valamint a CBA és Príma támogatta.

A videót készítette: Tihanyi Rita és Dezse Balázs
Fotó: Horváth Péter Gyula

„Úgy éreztem, hogy kiszabadultam egy kalitkából” – Mihály Tamással beszélgettünk az 56 csepp vér előadásról, és az Omegáról

Az 1956-os forradalmat megidéző, fiataloknak szóló musicalt mutatnak be 56 csepp vér címmel a budapesti Erkel Színházban, Szikora János rendezésében október 23-án és 31-én. A produkció zeneszerzőjével, az Omega legendás basszusgitárosával, Mihály Tamással beszélgettünk a gyerekkori 56-os élményeiről, arról, hogy 2006-ban miért nem futhatta ki magát az előadás, és hogy mennyire vehető komolyan az Omega 1968-as Red Star című Angliában megjelent lemeze. 

POÓS ZOLTÁN LÁSZLÓ – 061.hu

1947-ben születtél, kilenc éves voltál a forradalom idején. Van-e valami emléked az 1956-ból?
Van egy nagyon mélyen belém vésődött élményem, aminek a fantasztikus, Erdélyből áttelepült nagymamám az egyik főhőse… Parasztasszony volt, Trianon után települt át Magyarországra, és mindvégig nagy szegénységben élt a nagyapámmal. 1956-ban anyám annyira meg volt rémülve, hogy ki sem mert lépni a lakásból… Akkor nagyanyám volt az, aki átjött a Kossuth hídon Pestre, hogy hozzon kenyeret. A forradalom ideje alatt végig nálunk lakott, és néhány nap alatt elfogyott a kenyér. A Szemere utcai közértben állt sorba kenyérért, talán október 28-án, amikor is a Nehézipari Minisztérium tetejéről belelőttek a tömegbe. Nagyanyám remegő szájszéllel, sírva mesélte, hogy az előtte néhány méterre álló asszonyt lelőtték. 1956-ban kilenc éves voltam, és ez a történet nagyon bennem maradt. Emlékszem arra is, hogy amikor az oroszok visszajöttek, és megszálltak mindent. Akkor kerültem vissza apámhoz, aki a Rózsadombon lakott. A Vérhalom téren állt egy szovjet tank, és amikor nem figyeltek ránk, lementünk az ötéves öcsémmel, aki felmászott a tankra. Nem sokkal ezután kibújt belőle egy prémsapkás orosz katona, és megsimogatta öcsém buksiját. Apám a tankhoz rohant, lekapta az öcsémet, és akkora pofont kevert le neki, hogy szó szerint elrepült. Aztán hazazavart minket.

mihaly-tamas-2-hpgy

Az Omega space-korszakának hangszereléseiben voltak szimfonikus motívumok. Amikor írtad az 56 csepp vért, beugrottak a régi harmóniamenetek?
Úgy éreztem, hogy kiszabadultam egy kalitkából. Mert akárhogy is vesszük, az Omega egyfajta kalitka, a zenekarnak van egyfajta zenei világa, színpadi attitűdje, van egy elvárás is a formációval szemben, ezért csak módjával lehetett olyan dolgokat csinálni, amik eltértek az Omega világától. Lehetett kísérletezni, de csak lépésről lépésre, nagyon óvatosan. Amikor Horváth Péterrel elkezdtük írni az 56 csepp vért, nem volt semmilyen megkötés, a musical zenéje tehát olyan lehetett, amilyennek én gondoltam. Ha szimfonikus áthallások fedez fel valaki, az azért lehet, mert a szimfonikus zenéből jöttem. Babos Gyuszival hangszereltük, és kifejezett kérésem volt hogy tegyünk bele élő hegedűket. A 2006-os előadásokon a kiváló zenészekből álló 18 tagú zenekar – Fekete Kovács Kornéltól Babos Gyuláig – élőben játszott. Most szerényebb a költségvetés, nem tudjuk kiállítani a 18 tagú zenekart. Az élő énekhangra az eredeti playback zenét fogjuk használni, amit szépen felpolíroztunk, kipucoltuk.

[youtube id=”https://youtu.be/fxUNxHJ9PqA” width=”1000″ height=”600″ autoplay=”no” api_params=”” class=””]

Eltelt tíz év, újra kellett gondolni a hangszerelést?
Tíz év sokat számít egy fiataloknak szóló produkciónál, így aztán a sokat javítottunk a produkció hangképén is. Szerencsére ma nagyon jók a technikai lehetőségek, Fehérváron is mikroportokkal énekelnek a művészek, tökéletesen hallják az alapot, a Vörösmarty Színházba is tökéletes hangzású előadásokat lehet csinálni. Ebből a szempontból pozitív irányba változott a világ.

2006-ban az volt a cél, hogy a musical megszólítsa a fiatalokat. Hallgattál akkor divatos zenéket, és ha igen, ez hatott a zeneműre?
Nem. A zene akkor jó, ha őszinte. Szerencsére a fiatalok nem találták unalmasnak, sőt a fiam ott volt a bemutatón a huszonegy éves menyasszonyával, aki könnyezve mondta, hogy ő ilyen megható előadáson életében nem volt, és hogy baromi jó a zene.

mihaly-tamas-1-hpgy

Ha nincsenek a 2006-ös őszi események, amik leuralták a sajtót, akkor nagyobb karriert futott volna be a darab?
Biztos vagyok benne, hogy a két dolog összefüggött. Mindenki figyelme a rendzavarásokra, a tankkal kocsikázásra, a tévéostromra és az ehhez kapcsolódó tűntetésekre fókuszált. A média figyelmét az őszi események kötötték le, semmi más nem kapott abban az időben teret a sajtóban

Élnek városi legendák, hogy az Omega 1979-es Gammapolis című lemezén az Oly’ hosszú volt a 23 év és oly’ messze van az én hazám – sor valójában 1956-ra utal, hiszen ha elveszünk 79-ből 23-at 56-ot kapunk….
Kicsit cinikusan azt mondhatnám, hogy ez Kóbor története. Nem emlékszem arra, hogy ezekből a sorokból bármiféle probléma lett volna. Ez egy jópofa történet, de nem volt jelentősége.

[youtube id=”https://youtu.be/iaCfZWyCteY” width=”1000″ height=”600″ autoplay=”no” api_params=”” class=””]

Egy lemezbörzén az Omega Decca kiadású angol nyelvű Red Star albumának egy példányát 120.000-ért árulták. Ezt az albumot te énekelted fel, mert Mecky nem mehetett ki akkor Londonba. Megvan neked ez a kincset érő első kiadás?
Nekem csak egy CD-m van belőle amit pár éve a Universal adott ki. Az a lemez szárnypróbálgatás volt. Kikerültünk Angliába, két nap alatt kellett eldönteni, hogy mi a fenét csináljunk. Mecky nem jöhetett ki, mert bevonták az útlevelét, és ilyenkor a szegény ember azzal főz, amije van. Az a lemez inkább ad-hoc lehetőség volt, afféle nyitány az Omega karrierjében. Azt mondta John Martin, hogy ha már ott vagyunk, vegyük fel az albumot… Két éjszakánk volt rá a a Decca stúdiójában, nem mintha szégyellném, mert az adott körülmények között kihoztuk belőle a maximumot, de 2016-os füllel nagyon viccesen szól. A Trombitás Frédi viszont, amit már itthon csináltunk, sokkal komolyabb anyag lett.

Fotók: Horváth Péter Gyula