Szerző: PestiSrácok.hu

• Tudatos provokáció vezethetett az ’56-os forradalom legtöbb áldozatot követelő tömegmészárlásához, amelyben a Kossuth térre csalt polgári tömegből több száz, egyes források szerint ezernél is több ártatlan ember vesztette életét – állítják Stefka István, A fehérballonos című dokumentumfilmjében megszólaló szakértők. Az alkotás legfontosabb felvetése, hogy az október 25-ei sortűz a magyar kommunista hatalom keményvonalasai és a szovjet katonai-politikai vezetés összehangolt akciója volt. A „véres csütörtök” valódi felelőseire, homályban maradt részleteire és hátterére a témában évtizedek óta kutató Jobbágyi Gábor jogászprofesszor és Kahler Frigyes jogtörténész világít rá a félórás filmben, amelyet szerdán mutattak be a Pesti Srácok Emlékparkban. A vetítés után a rendező-producer Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója beszélgetett a közönséggel.

MAPET – PestiSrácok.hu

Ahogy a filmben megszólaló, a témában hosszú évek óta kutató professzorok, Jobbágyi Gábor és Kahler Frigyes is kifejtik, hamis az a magyarázat, amely szerint az 1956. október 25-i „véres csütörtökön” csak a szovjetek tüzeltek volna a Kossuth téren összegyűlt tömegbe. A helyszínen már a sortűz előtti napokban lőállásokat telepítettek, tehát a sztálinisták minden bizonnyal készültek a vérengzésre – mutatott rá a PestiSrácok.hu lapigazgatója, Stefka István A fehérballonos első nyilvános vetítése után, a Horváth Mihály téri Pesti Srácok Emlékparkban. Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával készült dokumentumfilm legfontosabb megállapítása, hogy tudatos provokáció történt: a sortüzet nem spontán tüntetés előzte meg, hanem szervezetten csalták, terelték provokátorok az embereket a Parlament elé, ahol lemészárolták őket. A filmben maga a címszereplő, a tragédia egyik túlélője is megszólal. Nagy József Mihály az a fehérballonos férfi, aki egy szovjet tank tetején áll társaival és a nemzeti lobogóval a Kossuth téren készült, s a világsajtót bejárt ikonikus fényképen.

Precízen megszervezett kelepce

A férfi felidézte, hogy a szovjet tank legénysége menedéket kínált neki, amikor a mészárlás elkezdődött. Stefka szerint ez is alátámasztja, hogy a térre kivezényelt szovjet kiskatonák mit sem tudtak arról, mi készül, míg a keményvonalas pártvezetés és Akadémia utcai pártközpontban összesereglett szovjet vezetők – köztük Szerov, a KGB vezetője – pufajkásokat, zöld ávósokat, a Partizánszövetség embereit, valamint más szovjet egységeket – és ki tudja még, miféle csoportokat – már korábban készenlétbe rendelték a precízen megtervezett kelepcéhez. És nem csak ott: az országosan 67 helyszínen elrendelt sortűz közül számosat előre megtervezhettek, illetve összehangolhattak. A bizonyítékok arra utalnak, hogy Salgótarjánban is szándékosan terelték a pártház elé az embereket – mondta a rendező.

Még mindig megosztó ’56

Stefka szerint, bár elvileg 26 éve történt, 1956 feldolgozását tekintve a mai napig nem zajlott le a rendszerváltás.

Minden évben, szépen és méltó módon megünnepeljük a forradalmat, végre békésebb körülmények között, nem pedig szétverve, mint 2006-ban. Ennek ellenére komolyabb kutatómunkát kellene végezni az események feltárására: közelednie kellene végre egymáshoz a különböző történészcsoportoknak, és sürgősen életre kellene hívni egy olyan történészi bizottságot, amely a helyére teszi 1956-ot

– hangsúlyozta, majd emlékeztetett arra, hogy az elmúlt egy hónapban többször is elhangzott nagy nyilvánosság előtt, hogy ’56 ellenforradalom volt. Bolgár György a Klubrádióban, majd Havas Szófia az orosz televízióban állította ezt, utóbbi meg is spékelte azzal, hogy a felkelőket fasisztáknak nevezte, akik házról-házra járva keresték a zsidókat és a kommunistákat. A szocialista politikus ráadásul azt is nyilatkozta, véleményéhez joga van, mert ’56 megítélése kapcsán nincsen konszenzus Magyarországon. Stefka szerint azonban már 1989-ben egyértelműen konszenzus született, amikor az első magyar szabadon választott parlament az első törvényében kimondta, hogy 1956 forradalom és szabadságharc volt. Mint mondta, ez azóta nem kérdés, szemben azzal, hogy 2016-ban

miként lehetséges lefasisztázni a magyarok szabadságharcát, amelyben ezrek haltak meg, fiatalokat, szinte gyerekeket ítéltek el koncepciós perekben és végeztek ki, százezrek menekültek el az országból, családok tízezreit szakították szét és tették tönkre.

Erről szólva a közönség soraiból egy idős úr rámutatott: a magyar forradalom annyira volt antiszemita, hogy 1956. november 14-én Golda Meir izraeli külügyminiszter, későbbi miniszterelnök az ENSZ-től azt követelte, hogy tegyen lépéseket Magyarország függetlenségének védelmében. Stefka István megjegyezte, vitathatatlanul izzó volt a gyűlölet, amely a sztálinista diktatúra pribékjeivel szemben évek alatt felgyülemlett, azonban gyerekkori emlékei alapján sem tudja elfogadni az általánosítást, miszerint a forradalom napjaiban prédaként tekintettek volna a kommunistákra.

Csupa becsületes magyar ember

Ezzel kapcsolatban felidézte, édesapja több családot is megmentett a felkelők bosszúja elől, emberségével pedig korántsem volt egyedül azokban a napokban. Miután gellérthegyi házukat 1951-ben államosították, 7-8 „ávós családot” költöztettek apja ingatlanjába, meghagyva 3 szobát Stefkáéknak. 1956 októbere végén fegyveres egyetemisták keresték náluk az ávósokat, ám féltve az ártatlan nőket és gyerekeket, akiknek semmi közük nem volt a családfők bűneihez, Stefka édesapja elküldte őket azzal, hogy náluk nem laknak kommunisták, „csak csupa becsületes magyar ember”. A rendező elárulta, ennek a gesztusnak köszönhető, hogy a megtorlások alatt békén hagyták a forradalommal szimpatizáló családját. November 4-ike után, amikor elindult a szovjetek Hullám nevű hadművelete, a szomszéd családfők géppuskafészket telepítettek a háztetőre, s onnan lőtték a felkelőket.

Álom maradt az igazságtétel

Egy másik felszólaló szerint Kéri Edit néhány éve megjelent könyve is jelentősen hozzájárul a tisztánlátáshoz. A Kik lőttek a Kossuth téren ’56-ban című kötet megismertet 234 áldozat és a 195 lövöldöző gyilkos nevével. Az olvasó meghökkenhet, hisz több jelenlegi politikus családnevével is találkozhat a tettesek oldalán. Stefka István emlékeztetett arra, hogy Zétényi Zsolt MDF-es országgyűlési képviselő éppen 25 éve, 1991. november 4-én nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely az önkényuralom által nem üldözött szándékos emberölés, halált okozó súlyos testi sértés és hazaárulás büntethetőségét tette volna lehetővé, ám a parlamentben megszavazott „lex-Zétényit” megsemmisítette az Alkotmánybíróság. A valódi bűnösök, mint a sortüzek elrendelői, Apró Antal, Biszku Béla és mások akkor még éltek, és számot adhattak volna a tetteikről. 

Végül senkit nem ítéltek el, ami katasztrófa, hiszen így az igazságtétel éppúgy álom marad csupán, mint a forradalmat érintő közmegegyezés

– mondta. A közönségből Székely Kornél grafikusművész ehhez hozzátette, a probléma alapvetően az, hogy a világháború után az egyik fél megkapta méltó büntetését, míg a másik, szintén milliók haláláért és nyomorúságáért felelős ordas eszme képviselői egyáltalán nem. Ha a nürnbergi perhez hasonló eljárások megtörténtek volna a kommunizmus bűneivel kapcsolatosan is, akkor ma 1956-al kapcsolatban is jóval tisztábban látnánk – vélte. Stefka erre reagálva kifejtette: túlságosan puhányok voltak a bűnösökkel – a kínzókkal, a vallatókkal, a sortüzek elrendelőivel -, akik nemhogy megúszták a felelősségre vonást, de titkolva a múltjukat, sokan közülük a legjobb helyekre is beülhettek. „1956 továbbra sincs a helyén kezelve. Mi nem tehetünk mást, mint tovább kutatunk, hogy idővel feltárhassuk a forradalom teljes és igaz történetét” – mondta a PestiSrácok.hu lapigazgatója.

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A programokat az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja. 

Megtelt a Pesti Srácok Emlékpark rendezvénysátora az október 23-i díszünnepségre, ahol az állandó kiállítás mellett filmvetítéssel, közös gyertyagyújtással, díszlövéssel emlékezhettek meg a látogatók az ’56-os forradalom és szabadságharc ismert és ismeretlen hőseiről.

Az emlékpark vasárnap egy valódi hőst, Dózsa László színművészt, ’56-os forradalmárt  látta vendégül, ugyanis  késő délután a látogatók egy exkluzív vetítésen Stefka István Nem vallott, eltemetve… című kreatív dokumentumfilmjét nézhették meg, amely a szabadságharcos kalandos életét vitte vászonra. A mozi után a hagyományőrzők díszlövéssel tisztelegtek a harcok hősi halottai előtt, a vendégek pedig Dózsa Lászlóval együtt a barikádoknál gyújtott mécsesekkel mondhattak köszönetet az ismert és ismeretlen forradalmároknak. Az estét egy különleges koncert zárta, ugyanis az ’56-os forradalomnak emléket állítva Both Miklós közreműködésével a Ferenczi György és a Rackajam  Gérecz Attila, a 20. századi forradalmi költő szerzeményeit feldolgozó albumával készült a koncertre.

[easy_youtube_gallery id=kO1ZGHoxhsU cols=1 ar=16_9 thumbnail=0]

A Pesti Srácok Emlékpark november 4-ig várja az érdeklődőket keddtől vasárnapig 09:00- 19:30 között. A szervezők továbbra is várják iskolás csoportok jelentkezését rendhagyó történelemórákra az [email protected] címen.

A videót készítette: Tihanyi Rita, Kerekes András és Szabó Fruzsina Anna

Fotó: Horváth Péter Gyula- PS

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

Egy igazi vízilabdás legendával találkozhattak a sportrajongók a Pesti Srácok Emlékparkban, ahol az 1956-os Melbourne-i vérfürdőként ismerté vált olimpiai vízilabda-mérkőzés pillanatait idézte meg Varró Krisztián jogász, sportújságíró, az Aranycsapat Öröksége Alapítvány kurátora Kárpáti György olimpiai bajnok vízilabdázóval. 

„Hatalmas eredmény volt, hogy a magyar csapat tíz aranyérmet nyert, miközben Magyarországon a forradalom a csúcspontján volt. Azokban a pillanatokban nagyon nehéz volt készülni, nagyon nehéz volt teljesíteni, épp ezért ezek miatta  körülmények miatt duplájára értékelődik nálam a melbourne-i aranyérem.”– hangsúlyozta Kárpáti György olimpikon a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában.

[easy_youtube_gallery id=OtsRe29CMZ8 cols=1 ar=16_9 thumbnail=0]

A beszélgetés közben a 2006-ban készült amerikai dokumentumfilmet, A szabadság viharát nézhették meg a a látogatók, amelyben olyan világsztárok közreműködtek, mint Lucy Liu, Quentin Tarantinó. Az alkotók célul tűzték ki, hogy filmjük a fiatal közönség számára is világosan tárja fel az 1956 őszén a szovjet uralom alól fellázadó magyarok történetét, és tették feledhetetlenné a híres-hírhedt, véres vízilabda-mérkőzés párhuzamával.1956. decemberében, a melbourne-i olimpiai vízilabdatorna elődöntőjében a magyar és a szovjet csapat méri össze erejét. Alig egy hónappal a magyar forradalom drasztikus leverése után a medencében immáron egyenlő feltételek mellett politikai eseményektől feltüzelt játékosok küzdenek.

A videót készítette: Szabó Fruzsina Anna és Tihanyi Rita

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

Bayer Zsolt és Szentesi Zöldi László részvételével és „Rendezte-e a viszonyát a baloldal 1956-tal” címmel rendezett beszélgetést a PestiSrácok.hu a Pesti Srácok Emlékparkban a józsefvárosi Horváth Mihály téren. A Magyar Hírlap főmunkatársát, Bayer Zsoltot és a Magyar Demokrata főmunkatársát, Szentesi Zöldi Lászlót Szarvas Szilveszter, a PestiSrácok.hu főszekresztő-helyettese kérdezte az emlékparkban. Az esten 1956 mellett a Népszabadság megszűnése is szóba került. Portálunk most vágatlanul, a teljes tabudöntögető beszélgetést közzéteszi.  

Bayer Zsolt a beszélgetésen kijelentette, természetesen nem rendezte a viszonyát 1956-tal a baloldal, mert az MSZP, az MSZMP utódpártjaként 1956 leverésének gyalázatában és a kivégzett mártírok vérében fogant. „Ez van. Ezt ők sem lenyelni, sem kiköpni nem tudják, és amíg élnek, ez nem is fog változni. Nem tudnak ők ezzel mit kezdeni. Látszik, hogy a baloldal távolságtartással viszonyul ehhez az egészhez, 1956-hoz. Soha nem fognak tudni becsületesen viszonyulni 1956-hoz” – szögezte le Bayer Zsolt, akivel Szentesi Zöldi László is egyetértett. (Ez a rész a videóban 39:18-tól tekinthető meg.)

[easy_youtube_gallery id=qpQUCM-rNmM cols=1 ar=16_9 thumbnail=0]

A Népszabadság megszűnéséről úgy vélekedett a két író, újságíró, publicista, (A videóban 46:44-től – a szerk.) hogy a lap elsüllyedése miatti balliberális hiszti vihar a biliben. „Ez úgy van, hogy amikor jobboldali kormány van, akkor először naponta, utána óránként, aztán percenként és végül másodpercenként szűnik meg a sajtószabadság Magyarországon” – jelentette ki Szentesi Zöldi László. Szerinte a Népszabadság egy olyan tárgy volt, amelyhez egy hosszú gyújtózsinór vezetett és amelyet az MSZP gyújtott meg. „Szabályos adásvétel történt. Ne felejtsük, hogy az MSZP résztulajdonos volt a Népszabadságban, de erről lemondott. Az MSZP nem tartotta nemzeti értéknek a Népszabadságot. A kérdés az, hogy miért nem őrizték meg a lapot? Megszűnt volna a sajtószabadság azért, mert egy lap csődbe ment? Kétlem. Emberileg is hitvány, hogy a Népszabadság újságírói, szerkesztői, vezetői a csapásokat nem állják, hanem elmennek árulkodni megfelelő helyekre, és az Orbán-kormányra mutogatnak. Pedig a lap kimúlása a szocialista pártnak köszönhető” – fogalmazott Szentesi.

A Magyar Demokrata főmunkatársának véleményét Bayer Zsolt is osztotta, aki ugyancsak úgy vélte, hogy Magyarországon a sajtószabadság mindig akkor forog veszélyben, ha jobboldali kormány van hatalmon.

„Vihar a biliben. Természetesen rettenetesen sajnálom a Népszabadság munkatársait, hiszen több száz egzisztenciáról van szó, de ne felejtsük, tíz év alatt 5 milliárd forintos veszteséget produkált ez a sajtókiadvány. A veszteséget pedig úgy kompenzálták a tulajdonosok, hogy az egyéb portfóliójukban lévő sajtótermékek nyereségét, más vállalkozások profitját betolták a Népszabadságba. A Népszabadság miatt nyolc megyei napilapnál az újságírók 10 éve nem kaptak fizetésemelést és leírhatatlan körülmények között dolgoztak. A szeretve tisztelt népszabadságos urak pedig kitalálták, hogy ezt Orbán Viktor intézte, miközben kormányzati oldalon senki nem foglalkozik a Népszabadsággal. Az a helyzet, hogy a Népszabadság kollektívája rádöbbent arra, hogy a kapitalizmus tényleg úgy működik, ahogy nekik korábban a Foxi Maxin tanították” – vélekedett Bayer Zsolt.

Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Október 23-ig még bárki kilátogathat a Pesti Srácok Emlékparkba, a Horváth Mihály térre, ahol az ’50 évek hétköznapjait idézik meg a szervezők, legyen szó divatról, gasztronómiáról vagy épp a művészetekről. Az időutazást kiállítások, előadások, színházi produkció és vitaestek teszik lehetővé.

A korszak divatvilága egy izgalmas divatbemutatóval és Simonovics Ildikó divattörténész előadásával elevenedett meg a Pesti Srácok Parancsnokságán. A Kiscelli Múzeum történésze kiemelte rajong a korszak divatjáért, és vallja hogy igenis létezett az ’50-es években divat. „Azoknak akiknek fontos az öltözködés, vagy akár a divatvilágban dolgoznak kötelessége adózni azok előtt a szakember előtt, akik abban az időszakban tevékenykedtek.”

[easy_youtube_gallery id=D0TaQcYreH0 cols=1 ar=16_9 thumbnail=0]

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

A videót készítette: Szabó Fruzsina Anna és Tihanyi Rita