10 dolog, amit az ’50-es évek hétköznapjairól tudnod kell

Számos interaktív előadás idézte meg az ’56 forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Pesti Srácok Emlékparkbakban az ’50-es évek hétköznapjait. A színpadon megelevenedett a korszak gasztronómiája, divatja és művészete. Az időszak hétköznapi életről Valuch Tibor történész tartott előadást, aki a tisztálkodástól az ismerkedésen, a kommunista erkölcsön át az öltözködésig elemezte az akkor élő emberek napjait. A hatalmas témakörből most a 061.hu összeszedte a 10 legérdekesebb tényt a városi hétköznapokról, amely talán visszaadja a korszak eszenciáját.

SZABÓ FRUZSINA ANNA- 061.hu

1.A lakáskörülmények lassan javultak a háború után, bizonyos mutatókban azonban egyáltalán nem volt változás: 1955-ben nagyjából ugyanannyi – átlagosan 2,65 – ember élt egy szobában, mint 1930-ban. 1949-ben a lakások kevesebb, mint felében volt villany, mintegy hatodában vezetékes víz, s tizedében fürdőszoba, ezért az emberek városi tisztasági fürdőkbe jártak. A napi mosakodás- külön fürdőszoba híján- általában a konyhában zajlott.
collage

2. A szocialista korszak első évtizedében a családi költségvetésben a lakberendezési kiadások rendszerint alacsonyak voltak. 1956-ban például a létminimum-számítások szerint a családok 90 százaléka nem volt képes bútorvásárlásra – egy átlagos szobabútor beszerzési ára 8-12 000 Ft volt -, 50 százaléka nem tudta biztosítani a létminimnak tekinthető évi 1200 Ft-nyi lakberendezési költségek fedezetét. „A munkáscsaládok általában csak a szükséges 3-4 lepedővel – a családok több mint egyharmada kevesebb, vagy egy lepedővel sem rendelkezik.”

3. Magyarországon a szocialista korszakban a pénzügyi megtakarítások kezelésének egyetlen legális formája a takarékbetét volt. A lakossági takarékbetét-állomány 1950-ben 289 millió, 1960-ban 5,5 milliárd forint volt. A pénzbeli megtakarítás mellett az ingó és ingatlan vagyon birtoklását az ötvenes évek első felében jelentősen korlátozták. A jövedelemtermelésre alkalmas magánvagyont az államosítások révén számolták fel. Egyedül a föld magántulajdona maradt továbbra is jelentős a kollektivizálási kampányok ellenére is.

4. A motorizáció kibontakozása Magyarországon viszonylag lassú és megkésett volt, így ez az életmódot, a munkaszervezést az 1944 és 1956 közötti időszakban nem befolyásolta érdemben. A személygépkocsi-állomány 1950-ben 13 054 darab volt. Ez a következő évek során mintegy 5000 darabbal csökkent. A gépkocsi-kereskedelem az ötvenes évek első felében lényegében megszűnt, magántulajdonban mindössze 1-2000 autó maradt.

79804

5. 1950-re már nemcsak az „öncélú divatozás” vált elítélendővé, de „elvetendő burzsoá, kispolgári szokássá” minősítették a kalap és a nyakkendő viseletét, a női ruhák díszítését fodorral vagy mélyebb dekoltázzsal, a rúzs és a körömlakk használatát is. A követendő női és férfiideált a munkásnő és -férfi jelentette. A divatbemutatókon manökenek helyett gyakran munkáslányok léptek a kifutókra. „Nem a külön célra kitenyésztett és lefogyasztott, múmiává aszalt próbakisasszonyok viselték a ruhákat, hanem az egészséges termetű fiatal lányok, asszonyok, dolgozó nők.”

collage

6. Komolyabb problémát jelentett az, hogy gyakran a nehezen beszerezhető ruhát sem volt miből megvenni. Az 1956 tavaszán készített létminimum-elemzés szerint „a munkások 13,3 százalékának nincs télikabátja, közel a felének kettőnél kevesebb szövetöltönye, a nők egyharmadának csak egy vagy még ennyi szövetruhája sincs…”

7. Az elvtársak az otthoni öltözködésben is igyekeztek iránymutatók lenni. Szerintük a csinos és rendes viselet otthon is elvárható nemcsak a háziasszonytól, hanem a család többi tagjától is. „Az otthoni ruhákról beszélve néhány szót a melegítőről is szólni kell. Igaz, hogy nem szép, de kényelmes. Könnyen tisztán és rendben tartható; különösen, ha még kötényt is viselünk felette (így csinosabb is, és kevésbé kövérít). Házi munka közben, takarításnál, udvarseprésnél s más munkáknál viselete indokolt – de munka végeztével vegyük le!”

8. 1957-től részletes tudósítások számoltak be a párizsi és londoni divatbemutatókról, többek között Christian Dior legújabb kollekciójáról. Rotschild Klára 1957 augusztusában, az Ez a divat oldalain beszámolt kéthetes párizsi tanulmányútjáról. A látottak alapján úgy vélte, hogy a magyar nőknek nincs mit szégyenkezniük, „megállják a helyüket a szépség és az elegáncia nemzetközi versenyében,” ahol az egykor olyannyira kedvelt csontosság, a fiús alkat helyett ismét a kerek formák, a nőies nő ideálja került előtérbe.

9. „Kinn a Margitszigeten indult ez a szerelem. Nyíltak már az orgonák, és néztem én a kék Dunát.” A negyvenes-ötvenes években leginkább a tánciskola, a társastáncestek és a bálok nyújtottak alkalmat az ismerkedésre.

4640626_db17fd9d90ba94c68504da036a38935f_wm

10. A házasságkötés előtti testi kapcsolat továbbra is a férfiak számára volt „megengedett” (legalábbis hallgatólagosan), a nők házasodás előtti szerelmi életét viszont nem tartották elfogadhatónak.

Fotók: Fortepan

Minden ami retro, minden ami ’50-es évek (VIDEÓ)

Utoljára elevenedtek meg az ’50-es évek hétköznapjai a Pesti Srácok Emlékpark színpadán. A múlt felelevenítésében ezúttal Szerényi Gábor grafikus, Nemes Nóra gasztroújságíró és Kovács Tibor fodrász segítettek a érdeklődőknek. Szerényi Gábor történetek, újságok és tárgyak segítségével mutatta be a kor életérzését, Nemes Nóra eddig az úgynevezett Sztálin pástétomot készítette el az ’50-es évek hiánykonyhájából. Az estét mulatság zárta, a Fonó Ház néptáncosa Utasi Péter partnerével élőzenés táncházban mozgatta a meg az emlékpark látogatóit.

[easy_youtube_gallery id=EZCNZaPO3Q0 cols=1 ar=16_9 thumbnail=0]

A Pesti Srácok Emlékpark november 4-én, pénteken zár. Az utolsó napon 18:00 órától filmvetítéssel, zászlóbevonással valamint Átlátszó víz legyen… című Cseh Tamás emlékesttel búcsúzik Józsefvárosban az emlékpark.  

A videót készítette: Szabó Fruzsina Anna és Kerekes András

Vezető kép: Horváth Péter Gyula

Különleges ingyenes koncerttel készül a Both Miklóssal kiegészült Rackajam az 56-os évfordulóra

A Józsefváros szívében, a Horváth Mihály téren található a Pesti Srácok Emlékpark. Ez az életre kelt történelemkönyvként működő interaktív tér október 23-ig várja a látogatóit, ingyenes programsorozatával, filmvetítésekkel, kiállítással, és élőzenei koncertekkel, hogy megmutassa a ma emberének, hogy kik is voltak azok a Pesti Srácok, hogyan öltözködtek, hogyan éltek, és milyen zenét hallgattak?

061.HU

Október 23-án 19:00 órától ismét ingyenes koncert lesz az emlékparkban, méghozzá Both Miklós közreműködésével a  Ferenczi György és a Rackajam  lép színpadra. Ferenczi György és a Rackajam az ’56-os forradalomnak emléket állítva Gérecz Attila, a 20. századi forradalmi költő szerzeményeit feldolgozó albumával készül a koncertre.

Az 1929-ben született Gérecz Attilát 1950-ben államellenes összeesküvés vádjával tizenöt év fegyházra ítélték. Költészete a váci börtönben bontakozott ki, ahol maguk közé fogadták és írásra biztatták a börtönkápolna tisztásán össze-összeülő „füveskerti” írók és költők. Az 1956-os forradalom sodrában Gérecz kiszabadult, és részt vett az utcai harcokban, míg november 7-én életét nem vesztette.

A koncert különleges vendége pedig Both Miklós lesz, a Fonogram-díjas és Budai-díjas zeneszerző, zenész, aki gitárosként a Kelj fel napom című dalban is részt vesz majd.

A koncert ingyenes!

A programokat az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja. 

Helyszín: 1082, Budapest, Horváth Mihály tér

Nyitva tartás: 2016. november 4-ig, hétfő kivételével minden nap 10-től 21:30-ig

További információ, és részletes programok: https://emlekpark.pestisracok.hu

Forradalmi koncertek hétvégenként a Pesti Srácok Emlékparkban (VIDEÓ)

Ha szombat este, akkor buli a józsefvárosi Pesti Srácok Emlékparkban. A Horváth Mihály téri parkban az ötvenes évek világa elevenedik meg, hisz a korszak gasztronómiáját, divatját, hétköznapjait és művészetét is megismerhetik a látogatók. A szervezők célja továbbá emléket állítani  ’56 ismert és ismeretlen hőseinek. Október második hétvégéjén két zenekar is színpadra lépett a Pesti Srácok Parancsnokságon. A Három zenekart és az X- Faktoros Baricz Gergővel kiegészült Loyalt arról faggattuk, szerintük miért fontos az, hogy a mai fiatalok megismerjék ’56 szellemiségét. 

061.hu

[youtube id=”https://youtu.be/IJYr7d3_LeE” width=”850″ height=”450″ autoplay=”no” api_params=”” class=””]

Ne felejtsétek, hogy még két nagyszerű zenekar ad ingyenes koncertet az Emlékparkban. A Mystery Gang október 15-én, 23-án pedig Both Miklós közreműködésével a Ferenczi György és a Rackajam.

A videót készítette: Szabó Fruzsina Anna és Tihanyi Rita

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

Hazánk elsőszámú rockabilly triója ad ingyenes koncertet

Újabb ingyenes koncert közeleg a Pesti Srácok Emlékparkban, ugyanis október 15-én a józsefvárosi „Pesti Srácok Parancsnokságon” ezúttal a Mystery Gang lép fel. Fennállásának 18. évfordulóját ünneplő trió hazánk elsőszámú rockabilly zenekara.

061.hu

Egri Péter, a banda frontembere korább a 061.hu-nak adott interjúban elmesélte, hogyan találkozott először ezzel a műfajjal: „Már gyerekkorunkban mind a hármunkat megérintett a rockabilly fantasztikus világa. Nálunk otthon például sosem szólt könnyűzene, a szüleim – komoly emberek lévén – mindig klasszikusokat hallgattak. A csoda akkor ért utol, amikor édesapám vásárolt egy rádiót. Tisztán emlékszem, ebéd után, egy óra tájban bekapcsoltam a Petőfi Rádiót, és akkor kezdődött a Nosztalgia hullám című műsor. Elmondta a bemondó, hogy „a következő egy órában Eddie Cochran felvételeiből válogatunk”. A mai napig fel tudom idézni még a hanglejtését is. Aztán megszólalt a zene, ami azonnal rabul ejtett, amiről azonnal megéreztem, hogy igen, ez az, ami kell, ez az én világom. Azonnal szerelmes lettem a rockabillybe és ez a szerelem azóta is tart.”

[youtube id=”https://youtu.be/At02v41rXVk” width=”850″ height=”450″ autoplay=”no” api_params=”” class=””]

Ne felejtsétek, hogy október 23-án Both Miklós közreműködésével a Ferenczi György és a Rackajam is ingyenes koncertet ad.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

Menő ingyenes pop és blues-rock koncertekkel vár a Pesti Srácok Emlékpark szombaton

Ha szombat este, akkor buli a szeptember 20-án nyílt Pesti Srácok Emlékparkban. A Horváth Mihály téri parkban az ötvenes évek világa elevenedik meg, hisz a korszak gasztronómiáját, divatját, hétköznapjait és művészetét is megismerhetik a látogatók. A szervezők célja továbbá emléket állítani  ’56 ismert és ismeretlen hőseinek. 

C.N.- 061.hu

A múlt heti Hősök és Balázs Fecó koncert után október 8-án fél héttől két együttes is beveszi a Pesti Srácok Parancsnokságát, ugyanis a Három zenekar és a Loyal együttes is színpadra lép. Három ember, három művész, három arc, de egy zenekar. A több mint két éves Három saját számokat játszik. „A dalokat többnyire lányok ihlették, bár akad olyan is, amit John Maynard Keynes.”– meséli Hidvégi Áron, a banda basszusgitárosa.

„Az első körös Cseh Tamás Program nyertesei között voltunk, így 2015-ben elkészülhetett az első bemutatkozó lemezünk, aminek producerei Szakos Krisztián és Takács Zoltán „Jappán”. Aztán a lemez után jött az első videoklipünk, amely egyfajta imázsklip és a Keresem című dalhoz készült. Több fesztiválon és saját koncerten is találkozhatott velünk a közönség. Ha jellemeznem kéne a zenekart, azt mondanám, hogy alapvetően akusztikus, ami erősen szöveg-centrikus, maga a zene minimalista, de ugyanakkor izgalmas popzene a jó értelemben vett lírai felhangokkal.”- foglalta össze a zenész a 061.hu kérdésére.

„A zenekar az Emlékparkban nagyjából egy órát játszik, többségében saját számokat, de egy- két menő feldolgozás is helyet kap a felhozatalban.”

Tagok: György László- ének, gitár,  Hidvégi Áron- basszusgitár, Bátor Bence- bob, ütős hangszerek.

[youtube id=”https://youtu.be/O3dhVdLw7To” width=”850″ height=”450″ autoplay=”no” api_params=”” class=””]

 

A Loyal igazi kárpát-medencei blues-rock banda, a tagok származása Székelyföldtől Zaláig ér. A zenekar igyekszik a hazai és külföldi elődök által kitaposott ösvényen haladni, akikből erőt és inspirációt merítenek, ugyanakkor a Loyal története önálló, igyekeznek a műfaj vérét frissíteni. 2012 nyarán állt néhány betűvető a kőszegi vár udvarán egy fesztiválon, és nézték, hogy pár éltesebb pasas hihetetlenül jól érzi magát a színpadon, miközben  rockzenét tolnak. Üzletember’s volt a banda neve, és tényleg üzletemberek zenéltek, nem profik, de volt benne erő és élet. Ez kell nekünk is – döntötték el a tagok. Mindenki gitározott, vagy legalábbis úgy tartotta magáról, hogy ő gitározik. Demeter Szilárd átképezte magát négy húrra, már csak dobosra volt szükség, és meg is alakult a banda első formációja. A műfaj természete szerint tagcserék és újragondolások követték egymást.

2016 nyarán egy alternatív történet kezdődött, egy ad hoc felkérésre énekesként beugrott az X- Faktor második szériájából ismert Baricz Gergő, akit aztán saját koncertjeire is elkísértek a fiúk. Ezek a kiruccanások annyira jól sikerültek, hogy a zenekar úgy döntött: Baricz Gergővel folytatják a megkezdett utat. 2016 őszén-telén majd kiderül, hogy merre fordul a szekér. Egy biztos: továbbra is káeurópai blues-rock lesz a meghatározó irányvonal. A Loyalt „felfedezte” az Anna and the Barbies is, idén tavasszal elvitték egy körre előzenekarnak, négy klubkoncerten melegítették be a közönséget. Az együttműködés egyre tartalmasabb formát kezd ölteni, az AaTB gitárosa, Pásztor Sámuel vállalta a produceri munkát a Loyal – remélhetőleg – hamarosan elkészülő lemezén. Ha minden jól alakul, akkor ősszel ismét elkísérik pár koncertre az AaTB-t előzenekarként, de igazából az őszi-téli időszak legfontosabb célkitűzése, hogy végre stúdióba vonuljanak.

Tagok: Baricz Gergő – ének, Demeter Szilárd – basszusgitár, Fekecs Ákos – dob, Megadja Gábor – gitár. Többé-kevésbé állandó vendégként  Antal Gábor billentyűzik.

[youtube id=”https://www.youtube.com/watch?v=iLHG52S_jGw” width=”850″ height=”450″ autoplay=”no” api_params=”” class=””]

Kezdés: október 8. szombat, 18.30
A buli természetesen nem ér véget, ugyanis október 15-én a Mystery Gang, a zárónapon, október 23-án pedig Ferenczi György és a Rackajam Both Miklóssal közreműködve lép a színpadra. 
A Pesti Srácok Emlékpark minden programja ingyenes, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatásával.

PESTI SRÁCOK EMLÉKPARK: Ön magára öltené újra az ’50-es évek divatját? (VIDEÓ)

Az ’56-os események és a kor szellemisége újraélednek Józsefvárosban, a szeptember 20-án nyílt Pesti Srácok Emlékparkban, ahol az érdeklődök ’56 ismert és ismeretlen hőseinek mindennapjaival is találkozhatnak. A „Pesti Srácok Parancsnokságon”, vagyis a rendezvénysátorban ingyenes, a témához kapcsolódó filmvetítések, előadóestek, történelmi és színházi előadások, könnyűzenei klub koncertek lesznek napról- napra október 23-ig.

A mindennapok fontos része volt már az ’50-es években is a divat, így természetes az emlékparkból sem hiányozhat ez a témakör. A kor öltözködésének felidézésben a mai fiatalok segítettek, ugyanis a Jelky András Iparművészeti Szakközépiskola diákjai sajátos retro street fashion divatbemutató tartottak, tanáruk Zölley Ágnes vezetésével.

[easy_youtube_gallery id=15nMEHmqzbQ cols=1 ar=16_9 thumbnail=sddefault]

A divatbemutatót legközelebb október 4-én, 5-én és 9-én, 17:00-kor nézheti a Pesti Srácok Emlékparkban.

A videót készítette: Szabó Fruzsina Anna és Tihanyi Rita

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja. 

PESTI SRÁCOK EMLÉKPARK: Ilyen volt nőként élni az ’50-es években (VIDEÓ)

Szeptember 20-án megnyitotta kapuit Józsefvárosban a Pesti Srácok Emlékpark, ahol a látogatók ’56 ismert és ismeretlen hőseinek mindennapjaival találkozhatnak. A „Pesti Srácok Parancsnokságon”, vagyis a rendezvénysátorban ingyenes, a témához kapcsolódó filmvetítések, előadóestek, történelmi és színházi előadások, könnyűzenei klub koncertek lesznek napról- napra október 23-ig.

Az első hét első napján a vendégek az ’50-es években élő nők helyzetével, a korszakra jellemző gasztronómiai fogásokkal és szexuális szokásokkal ismerkedhettek meg. Szeptember 20-án mutatkozott be a Retrofőzés programsorozat, amelyben Nemes Nóra, a nosalty.hu gasztroújságírója hiány- és ínségételeket készít, közben azok történetéről mesél. „A háború utáni nemzedékeknek nagy gyakorlatuk volt már abban, hogy kell és lehet válsághelyzetekben vagy egy hiánygazdaságban minden nap meleg ételt tenni a családi asztalra. Paraszti hagyományokból, gondos háziasszonyi spórolásból állt össze az a rutin, ahogy az ötvenes évek súlyos hiányait és jegyrendszerét próbálták túlélni a korban divatos és gyakori ételek közül néhány (például a krumplistészta, hamis gulyás) máig népszerű maradt, mások eltűntek.” 

Amíg készült a retrofogás a Pesti Srácok Emlékpark „konyhájában”, addig Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató mesélt az érdeklődőknek. Előadása a Szex, abortusz, női szerepek az ötvenes években címet viselte, így a keveset kutatott területtel számos érdekes tényével ismerkedhettek meg a látogatók.

[easy_youtube_gallery id=vSL67ib9PQo cols=1 ar=16_9 thumbnail=sddefault]

A Retrofőzés programsorozattal a további időpontokban találkozhatnak a Pesti Srácok Emlékparkban:

  • 2016. október 2. vasárnap 17:00
  • 2016. október 18. 17:00
  • 2016. október 19. 17:00

A videót készítette: Szabó Fruzsina és Tihanyi Rita/PS, fotó: Horváth Péter Gyula