Állandó programok:
Kedd, szerda, csütörtök 11 és 15.30 között rendhagyó történelemóra diákoknak
(Ezekben az időpontokban általános iskolai felsős, illetve gimnáziumi osztályok tanárainak biztosítunk történelemóra helyszínt a szabad helyek függvényében. Egyszerre 50-60 gyereket tudunk leültetni.)
Nem vallott, eltemetve...: Stefka István 2016-os kreatív dokumentumfilmje, amely Dózsa Lászó színművész, '56-os forradalmár életét meséli el.
Szilágyi Tóni és bandája zenél, táncot tanít Utasi Péter (Pepe) és Utasi Viktória.
FŐZÉS: Nemes Nóra, a nosalty.hu gasztro újságírója hiány- és ínségételekkel készül ezekre az alkalmakra. A háború utáni nemzedékeknek nagy gyakorlatuk volt már abban, hogy kell és lehet válsághelyzetekben vagy egy hiánygazdaságban minden nap meleg ételt tenni a családi asztalra. Paraszti hagyományokból, gondos háziasszonyi spórolásból állt össze az a rutin, ahogy az ötvenes éves súlyos hiányait és jegyrendszerét próbálták túlélni – a korban divatos és gyakori ételek közül néhány (például a krumplistészta, hamis gulyás) máig népszerű maradt, mások eltűntek.
FODRÁSZAT: Kovács Tibor, a retrofodrász rendel: a vállalkozó kedvűeknek fazon igazít, ondolál stb. az ötvenes évek stílusának és divatjának megfelelően.
GRAFIKA: Szerényi Gábor, a retrografikus rendel, aki kívánságra portrékat készít a kor stílusában vagy olyan tárgyakat, ruhákat jelenít meg (például a korabeli kalauz egyenruha vagy az alumínium jegylyukasztó…)
Az 1956-os forradalomról, az MSZP-s Havas Szófia orosz állami médiában közölt forradalom képéről, a Kádár-korszak magyar megítéléséről és a jelenlegi médiaviszonyokról rendez vitát a PestiSrácok.hu szerkesztősége a Pesti Srácok Emlékparkban. A témákról Puzsér Róbert kritikus, a Magyar Nemzet újságírója és Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője fejti ki véleményét, a vita moderátora pedig Szarvas Szilveszter, a PestiSrácok.hu főszerkesztő-helyettese lesz.
Nem vallott, eltemetve...: Stefka István 2016-os kreatív dokumentumfilmje, amely Dózsa Lászó színművész, '56-os forradalmár életét meséli el.
A Pesti Srácok Emlékpark barikádjainál közös gyertyagyújtással tisztelegjük az 1956-os szabadságharc forradalmárjai előtt.
Stefka István kreatív dokumentumfilmje Dózsa László szabadságharcos, színművész életéről. A vetítés után rövid beszélgetés az alkotókkal és Dózsa Lászlóval a forradalom kitörésének hatvanéves évfordulóján.
Magyar Tartalékosok Szövetségének Hagyományőrző Tagozata által tartott bemutató, amely során az 1956-os forradalom hősei, a Pesti Srácok alakjai elevenednek meg a helyszínen. Korhű ruhákban és fegyverekkel életképeket adnak elő: készülődés a harcra, járőrözés, őrség az ágyúnál, de felbukkan az ellenség is. Lehetőség lesz közös fotó készítésére és a fegyverek kézbevételére.
FONTOS INFORMÁCIÓ: az esti idősávban '56 hősei előtt tisztelve a tagozat díszlövést ad le a barikádoknál.
A nagy érdeklődésre való tekintettel ismét airsoft lövészet lesz a Pesti Srácok Emlékparkban; többek között a legendás Kalasnyikov gépkarabéllyal is lőhetnek az érdeklődők a rendezvénysátor mellett felépített lőtér sátorban. Az airsoft fegyverekkel 6 mm átmérőjű műanyag lövedékkel - szó szerint golyóval - lehet célba lőni. A fegyverek gyakorlatilag hangtalanok, de kipróbálásuk mégis visszarepít a forradalmi harctérre.
Közel egy órás verses-zenés-táncos összeállításunk 1956 - sokunk tudatában fénylő masszává olvadó - ismert és ismeretlen hőseinek, a Pesti Srácoknak állít emléket. Előadásunk irodalmi gerincét Döbrentei Kornél, Faludy György, Gérecz Attila, a forradalom mártír költője, Márai Sándor, Nagy László, Nagy Gáspár és Szilágyi Domokos művei adják. Forradalmi indulatok, emlékek, arcok, tekintetek felsejlése, '56-os névtelen hőseink apoteózisa, nemzetünk erkölcsi és történelmi felemelkedése mellett gyökereinkben, múltunkban születő jövőnk ígérete, a magyarnak lenni és az élni akarás édes, pulzáló fájdalma, fájó kegyelme kap nyomatékot, s talál irodalmi, zenei és táncos visszhangra. A hárfa és a hegedű hol életigenlő, hol baljós improvizációi, illetve mozgásszínházi elemek teszik még gazdagabbá műsorunk szövetét, melynek végkicsengése: a Pesti Srácok által megrajzolt múlt gyermekeink jövőjében születik újjá. S ez a jövő nem hal meg soha.
Szereposztás: Jónás Gabriella, Pethő Kincső, Szemerédi Bernadett, Dóczy Péter, Széplaky Géza, Czakó Gábor
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára készült zenés történelmi megemlékezés, melyben a dicsőséges október 23-i eseményeket jeleníti meg a Teatro Társulat kronológiai sorrendben. A kor történelmének szereplői “személyesen” jelennek meg a színpadon. Az előadásban elhangzó művek: Vizsga után, Mennyből az angyal, emlékiratok, visszaemlékezések, beszédek.
Szereposztás: Bordás János, Házi Anita/Gere Orsolya, Andrádi Zsanett, Jánosi Ferenc
Havadi Gergő Az ELTE-n szerezett szociológus diplomát, a változás menedzsment szakirányon (2002). Ösztöndíjas doktori (Ph.D) programját 2003-ban kezdte meg az ELTE Szociológia Doktori Iskolában, azóta egyetemi szemináriumokat vezet anyaegyetemén valamint a MTA Társadalomkutató Központ Recens kutatócsoportnál történelmi és politikai-hatalmi hálózatokkal, azok rekonstruálásával foglalkozik.". Kutatási területe a mindennapok története, az 1945 utáni magyar társadalom életmódja, családi és rokonsági rendszereinek vizsgálata, a szabadidős tevékenységek és fogyasztási szokások szociológiai és társadalomtörténeti vizsgálata, többek között narratív életút interjúk felhasználásával.
Nemrég jelent meg a Kontroll alatt - könnyűzene a szocializmusban című tanulmánykötet a KORALL Társadalomtörténeti Folyóiratban, ahol tanulmánya, a magyar jazz szocializmuskori helyzetéről szól, illetve a jazz hatalom általi megítélésének változásait mutatja be. Miként reagált a szocialista hatalom a változó és mindig megújuló könnyűzenei irányzatokra és milyen lehetőségei voltak a zenészeknek és közönségüknek ebben a szigorúan szabályozott környezetben? Mi volt a legendás 3 T?
Nemes Nóra, a nosalty.hu gasztro újságírója hiány- és ínségételekkel készül ezekre az alkalmakra. A háború utáni nemzedékeknek nagy gyakorlatuk volt már abban, hogy kell és lehet válsághelyzetekben vagy egy hiánygazdaságban minden nap meleg ételt tenni a családi asztalra. Paraszti hagyományokból, gondos háziasszonyi spórolásból állt össze az a rutin, ahogy az ötvenes éves súlyos hiányait és jegyrendszerét próbálták túlélni – a korban divatos és gyakori ételek közül néhány (például a krumplistészta, hamis gulyás) máig népszerű maradt, mások eltűntek. Erre a napra a stercet választotta ki pirított hagymával. (A sterc finom, de régen a szegények eledele volt: pirított lisztpép, dunántúli étel, osztrák példa nyomán terjedt el - a sterc szó is a sógoroktól származik. Egy fazék forró sós vízbe lisztet szórnak, de nem keverik, így az csomóba áll össze, a vízen Leszűrik, majd a lisztcsomót szétnyomorgatják, és zsírral öntözve hagymával megpirítják.)
Mivel ez magában valóban a szegények eledele volt, Nóra otthonról kullogót is hoz, ami egy régi, népi kelt tészta volt, tipikus falusi édesség az ötvenes években.
(A választék: - sterc pirított hagymával, - paprikás krumpli kolbász nélkül (vagy csak nagyon kevés kolbásszal), - hamis gulyás / krumplileves / tarhonyaleves /köménymagos leves - mindegyik egy paprikás rántás hagymával, vízzel felöntve, valami tésztával vagy krumplival dúsítva, - krumplis palacsinta /káposztás palacsinta (sima sós palacsintatészta reszelt krumplival vagy dinsztelt káposztával dúsítva. tejföllel vagy szalonnával, pirított hagymával ették), - paprikás gríz, - tojáspörkölt / tojásfasírt, - krumplis tészta/grízes tészta (saját tésztából) .
Mennyire hiteles és objektív a történelemoktatásban az 1956-os forradalom? Mire kíváncsiak ma a fiatalok, mivel lehet fenntartani az ifjak érdeklődését? Igaz az, hogy a zsúfolt tanterv miatt ezt az eseményt inkább átugorják az oktatók a tananyagban? Elégséges-e az a keret, amit a tanterv meghatároz?
A vetítés előtt beszélgetés Lukácsy György újságíró – filmesztétával.
A főhős, Hackspacher Béla (Gáspár Sándor) targonca-vezető. Egy kisméretű bérlakásban él feleségével, Irénnel (szirtes Ági), két gyermekével és az anyósával (Törőcsik Mari), továbbá Rózsikával, a táncdalénekesnőnek készülő albérlővel (Szalay Marianna). Béla egy lakóközösségi kultúrprogramon tudja meg, hogy 12-ese van a totón. Elérkezik a nap, 1956. október 23-a, amikor Béla átveheti a nyereményt. Hogy a táskányi pénzt bankba vigye, két ávóssal beül egy Pobedába, de a gépkocsit váratlanul embergyűrű veszi körül, s a tüntetők "kiszabadítják" az ávósok "fogságából". Időközben a bankok bezárnak, s mivel Béla fél, hogy a temérdek pénzt elrabolják tőle, elássa azt a játszótéren. Ekkor felbukkan a család fekete báránya, Pista, és ráveszi Bélát, hogy a pénzt cseréljék aranyra és valutára. Elindulnak, de mielőtt az uzsoráshoz érkeznének, Pistát eltalálja egy eltévedt golyó. Béla hazamegy, ahol Rózsikától megtudja, hogy Irén a gyerekekkel és az anyósával elment a szülőfalujába. Hősünk megrendül, és beköltözik a közeli kocsmába.
Nemes Nóra, a nosalty.hu gasztro újságírója hiány- és ínségételekkel készül ezekre az alkalmakra. A háború utáni nemzedékeknek nagy gyakorlatuk volt már abban, hogy kell és lehet válsághelyzetekben vagy egy hiánygazdaságban minden nap meleg ételt tenni a családi asztalra. Paraszti hagyományokból, gondos háziasszonyi spórolásból állt össze az a rutin, ahogy az ötvenes éves súlyos hiányait és jegyrendszerét próbálták túlélni – a korban divatos és gyakori ételek közül néhány (például a krumplistészta, hamis gulyás) máig népszerű maradt, mások eltűntek.
Valuch Tibor történész előadása
Valuch Tibor egyetemi tanár, az ELTE TáTK Történeti Szociológia Tanszékének és a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének oktatója. Fő kutatási területe a 20. századi magyar társadalom- és művelődéstörténet. Ezen belül az utóbbi időben a mindennapi élet történetével, a XX. századi magyar nagyüzemi munkásság társadalomtörténetével, valamint a rendszerváltás óta eltelt évtizedek társadalmi átalakulásának kérdéseivel foglalkozott. Könyve, a 2004-ben megjelent A lódentől a miniszoknyáig - Fejezetek a XX. század második felének magyarországi öltözködéstörténetéből. A könyv a magyarországi öltözködés, ruházkodás, ruházati ellátás és fogyasztás, valamint a divat történetét tekinti át a negyvenes évektől a nyolcvanas évek végéig, megvilágítva az öltözködés társadalmi hátterét és viszonyrendszerét. Milyen szerepe volt a divatnak és az öltözködésnek a második világháború befejeződését követő évtizedek hétköznapjaiban? Miként alakultak át a viselkedési szokások, a társadalmi normák? Milyen jellegzetességei voltak a fogyasztói tudat megerősödésének az öltözködés terén?
Az 1956-os forradalom hősei, a Pesti Srácok alakjai elevenednek meg a helyszínen
Közel egy órás verses-zenés-táncos összeállításunk 1956 - sokunk tudatában fénylő masszává olvadó - ismert és ismeretlen hőseinek, a Pesti Srácoknak állít emléket. Előadásunk irodalmi gerincét Döbrentei Kornél, Faludy György, Gérecz Attila, a forradalom mártír költője, Márai Sándor, Nagy László, Nagy Gáspár és Szilágyi Domokos művei adják. Forradalmi indulatok, emlékek, arcok, tekintetek felsejlése, '56-os névtelen hőseink apoteózisa, nemzetünk erkölcsi és történelmi felemelkedése mellett gyökereinkben, múltunkban születő jövőnk ígérete, a magyarnak lenni és az élni akarás édes, pulzáló fájdalma, fájó kegyelme kap nyomatékot, s talál irodalmi, zenei és táncos visszhangra. A hárfa és a hegedű hol életigenlő, hol baljós improvizációi, illetve mozgásszínházi elemek teszik még gazdagabbá műsorunk szövetét, melynek végkicsengése: a Pesti Srácok által megrajzolt múlt gyermekeink jövőjében születik újjá. S ez a jövő nem hal meg soha.
Szereposztás: Jónás Gabriella, Pethő Kincső, Szemerédi Bernadett, Dóczy Péter, Széplaky Géza, Czakó Gábor
A barikád másik oldalán, a karhatalmisták között is sok fiatal volt, vagy vett részt a megtorlásban. Mi motiválta őket, kik voltak ők, honnan jöttek és milyen karriert futottak be?
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára készült zenés történelmi megemlékezés, melyben a dicsőséges október 23-i eseményeket jeleníti meg a Teatro Társulat kronológiai sorrendben. A kor történelmének szereplői “személyesen” jelennek meg a színpadon. Az előadásban elhangzó művek: Vizsga után, Mennyből az angyal, emlékiratok, visszaemlékezések, beszédek.
Szereposztás: Bordás János, Házi Anita/Gere Orsolya, Andrádi Zsanett, Jánosi Ferenc
A kommunista diktatúra nemcsak a kivégzéseket és a kínzásokat alkalmazta megtorlásként, hanem gyakran úgynevezett pszichiátriai kényszergyógykezeléseket is gyakorolt a politikai ellenfelek, a pesti srácok ellen. Hogyan működött, miből állt ez, illetve a titkosszolgálat a 70-es, 80-as években milyen módszerekkel próbálta ellehetetleníteni 1956 lángját és a megemlékezéseket?
A beszélgetés résztvevői: Bayer Zsolt újságíró, publicista és Szentesi Zöldi László író, újságíró. Moderátor: Szarvas Szilveszter a PestiSrácok.hu főszerkesztő- helyettese.
A film előtt beszélgetés Lukácsy György újságíró – filmesztétával.
Gothár Péter szintén legendás, 1981-es filmjében Budapesten vagyunk, ahol november 4-én Köves István és Bodor László az éjszaka leple alatt, a romos utcán elássák fegyvereiket. Köves vöröskeresztes teherautón elhagyja az országot. Felesége egyedül marad két fiával, Gáborral és Dinivel. A hatvanas évek elején megjelenik náluk a börtönből akkor szabadult Bodor. Ő lesz a család új feje. Gábor az orvosi egyetemre készül, bár tudja, hogy apja miatt nem sok reménye van a felvételre. Dini gimnazista. Szukics Magdába szerelmes, és a negyedikes Pierre-t bámulja. Az iskolabálokon rock and roll szól, Elvist bálványozzák és utánozzák. Dinit egyre mélyebb válságba sodorják bontakozó érzelmei, nevelőapja megalkuvó intelmei és a felnőtt világ sok más ellentmondása. Miután egy botrány miatt Pierre-t kizárják a gimnáziumból, egy lopott autón Dini és Magda is elindul vele Nyugatra.
Szerényi Gábor, a retrografikus rendel, aki kívánságra portrékat készít a kor stílusában vagy olyan tárgyakat, ruhákat jelenít meg (például a korabeli kalauz egyenruha vagy az alumínium jegylyukasztó…)
Dr. Csatári Bence történész, kutató, újságíró. Hét éven át a Magyar Távirati Iroda (MTI) munkatársaként az egyházi vonatkozású eseményekről tudósított, jelenleg a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos kutatója. Nemrég megjelent könyve egy eddig feltáratlan területet próbál feltérképezni: Az ész a fontos, nem a haj – A Kádár-rendszer könnyűzenei politikája címmel.
Kovács Tibor, a retrofodrász rendel: a vállalkozó kedvűeknek fazon igazít, ondolál stb. az ötvenes évek stílusának és divatjának megfelelően.
A 2006-ban készült amerikai dokumentumfilm létrejöttében olyan világsztárok közreműködtek, mint Lucy Liu, Quentin Tarantinó. Az alkotók célul tűzték ki, hogy filmjük a fiatal közönség számára is világosan tárja fel az 1956 őszén a szovjet uralom alól fellázadó magyarok történetét, és tették feledhetetlenné a híres-hírhedt, véres vízilabda-mérkőzés párhuzamával.1956. decemberében, a melbourne-i olimpiai vízilabdatorna elődöntőjében a magyar és a szovjet csapat méri össze erejét. Alig egy hónappal a magyar forradalom drasztikus leverése után a medencében immáron egyenlő feltételek mellett politikai eseményektől feltüzelt játékosok küzdenek.
Varró Krisztián (jogász, sportújságíró, az Aranycsapat Öröksége Alapítvány kurátora) előadása, beszélgetése Kárpáti György melbourne-i olimpiai bajnok vizilabdázóval, a véres magyar-szovjet meccs résztvevőjével.
A Jelky András Iparművészeti Szakközépiskola diákjai sajátos retro street fashion divatbemutató tartanak majd a kor jellegzetes viseleteit megidézve Simonovics Ildikó divattörténész és tanáruk, Zölley Ágnes vezetésével. A 20 perces bemutatóban elsősorban lányok vesznek majd részt – de azért lesz svájci sapka és földig érő bőrkabát is…
A Magyar Tartalékosok Szövetségének Hagyományőrző Tagozata által tartott bemutató, amely során az 1956-os forradalom hősei, a Pesti Srácok alakjai elevenednek meg a helyszínen. Korhű ruhákban és fegyverekkel életképeket adnak elő: készülődés a harcra, járőrözés, őrség az ágyúnál... De felbukkan az ellenség is. Lehetőség lesz közös fotó készítésére és a fegyverek kézbevételére.
A nagy érdeklődésre való tekintettel ismét airsoft lövészet lesz a Pesti Srácok Emlékparkban; többek között a legendás Kalasnyikov gépkarabéllyal is lőhetnek az érdeklődők a rendezvénysátor mellett felépített lőtér sátorban. Az airsoft fegyverekkel 6 mm átmérőjű műanyag lövedékkel - szó szerint golyóval - lehet célba lőni. A fegyverek gyakorlatilag hangtalanok, de kipróbálásuk mégis visszarepít a forradalmi harctérre.
Vendégünk Tófalvi Zoltán és Köő Artúr történészek. – Háttér - Erdélyben példátlan megtorlási hullám kezdődött 1956 november 4-e után. Felelevenítjük mások mellett a 19 éves Moyses Márton esetét, aki 1970. február 13-án, pénteken, egy évvel Jan Palach prágai és Bauer Sándor budapesti mártíriuma után bement Brassóba, a kommunista párt székháza elé, benzinnel leöntötte, és felgyújtotta magát.
Közel egy órás verses-zenés-táncos összeállításunk 1956 - sokunk tudatában fénylő masszává olvadó - ismert és ismeretlen hőseinek, a Pesti Srácoknak állít emléket. Előadásunk irodalmi gerincét Döbrentei Kornél, Faludy György, Gérecz Attila, a forradalom mártír költője, Márai Sándor, Nagy László, Nagy Gáspár és Szilágyi Domokos művei adják. Forradalmi indulatok, emlékek, arcok, tekintetek felsejlése, '56-os névtelen hőseink apoteózisa, nemzetünk erkölcsi és történelmi felemelkedése mellett gyökereinkben, múltunkban születő jövőnk ígérete, a magyarnak lenni és az élni akarás édes, pulzáló fájdalma, fájó kegyelme kap nyomatékot, s talál irodalmi, zenei és táncos visszhangra. A hárfa és a hegedű hol életigenlő, hol baljós improvizációi, illetve mozgásszínházi elemek teszik még gazdagabbá műsorunk szövetét, melynek végkicsengése: a Pesti Srácok által megrajzolt múlt gyermekeink jövőjében születik újjá. S ez a jövő nem hal meg soha.
Szereposztás: Jónás Gabriella, Pethő Kincső, Szemerédi Bernadett, Dóczy Péter, Széplaky Géza, Czakó Gábor
Meghívott előadó: Kövessy Róbert filmrendező.
Háttér: nemcsak a Pesti Srácok hőstettei érdemelnek kiemelt figyelmet, hanem a Pesti Lányok is jelentős szerepet játszottak a forradalomban. Kik ők és milyen indokkal, motivációból vettek részt a szovjetek elleni fegyveres küzdelemben?
Stefka István a Pesti Srácok.hu lapigazgatója beszélget
Regéczy-Nagy Lászlóval a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnökével.
Téma: Mivé lett 1956? Helyén van-e már a történelemben 1956?
A filmvetítés előtt beszélgetés Lukácsy György újságíró – filmesztétával.
A 2009-ben készült Kolorádó Kid főszereplője Kreuzer Béla (Nagy Zsolt) lóverseny- és szerencsejáték-kedvelő rakodó, aki 1959-ben csalárdmód jelentős nyereményhez jut a "Lovin", este a galerijével szórakozik, de a titkosrendőrség már a nyomában van. Élettársa, Iskiné (Sárosdi Lilla) információt ad a szórakozóhely mellékhelységében az őket megfigyelő nyomozónak; Kreuzert még az éjjel letartóztatják. Az előzetesben derül ki: politikai ügyben, a forradalom alatt vállalt szerepéért. A cellában egy idősebb férfi, Koltai a társa (Gáspár Tibor), majd egy fiatal, Moszkvában, kommunista családban született fiút tesznek melléjük. Koltai csúnyán megveri Katkót, akiről kiderül: 56. november 4-e után az oroszoknak tolmácsolt. Koltai ezzel elnyeri Kreuzer bizalmát. Később Katkót elviszik a cellából, Kreuzer és Koltai beszélgetéseiből flashbackekben tekintünk vissza a forradalomra. Kreuzer és Iskiné a Rajk-temetésen találkoztak, elsöprő szexuális vonzódás, szerelem lett belőle, mely még az október 23-án kitörő forradalmat is háttérbe szorította egy ideig. Egy meglepő esemény után a Corvinba mennek, és csatlakoznak is az őket ott érő élmények hatására a fegyveresekhez.
A Jelky András Iparművészeti Szakközépiskola diákjai sajátos retro street fashion divatbemutató tartanak majd a kor jellegzetes viseleteit megidézve Simonovics Ildikó divattörténész és tanáruk, Zölley Ágnes vezetésével. A 20 perces bemutatóban elsősorban lányok vesznek majd részt – de azért lesz svájci sapka és földig érő bőrkabát is…
Simonovics Ildikó divat- és művészettörténész, a Kiscelli Múzeum munkatársa, aki 2009 óta aKiscelliben Street Fashion Budapest néven, a világon eddig egyedülálló kortárs divatarchiváló portálját hozta létre. Szerinte a második világháború előtt itthon a legelőkelőbb réteg diktálta a módit, szalonok működtek, a polgári réteg viszont sosem öltözködött úgy. A második világháborút követően mindez radikálisan megváltozott: az új politikai és társadalmi rend pártelitje az öltözködési kultúrájában sem járt az élen, a társadalom pedig a hiánygazdaságban úgy öltözködött, ahogy tudott – divat persze mindig létezett.
A Jelky András Iparművészeti Szakközépiskola diákjai sajátos retro street fashion divatbemutató tartanak majd a kor jellegzetes viseleteit megidézve Simonovics Ildikó
divattörténész és tanáruk, Zölley Ágnes vezetésével. A 20 perces bemutatóban elsősorban lányok vesznek majd részt – de azért lesz svájci sapka és földig érő bőrkabát is…
A vetítés után beszélgetés Lukácsy György filmes újságíróval, a Heti Válasz munkatársával
Az Eldorádó 1988 egyik legemlékezetesebb filmje, Bereményi Géza rendező, Kardos Sándor operatőr és a főszereplő Eperjes Károly legendás együttműködéséből született. 1945. Teleki tér. Monori, a piac királya újrakezdi tevékenységét. Életelve: akinek aranya van, annak mindene van. Neki van. Lánya hazatér Bécsből és fiút szül. Monori két marék ékszer árán megszabadul a vejétől, az unokát ő neveli. 1950. A piac vegetál. Monori szotyolát árul és kivár. Egy rúd arannyal megmenti diftériás unokája életét. 1956. Monori szeretné külföldre juttatni lánya családját. Az aranyrudakat hátizsákba rakja. Az utcákon fegyveres harc, tankok. Monori rosszul lesz. Eljutnak a kórházba, ahol unokája kezébe nyom egy aranyrudat: szerezzen orvost..
Nemes Nóra, gasztro újságíró hiány- és ínségételekkel készül ezekre az alkalmakra. A háború utáni nemzedékeknek nagy gyakorlatuk volt már abban, hogy kell és lehet válsághelyzetekben vagy egy hiánygazdaságban minden nap meleg ételt tenni a családi asztalra. Paraszti hagyományokból, gondos háziasszonyi spórolásból állt össze az a rutin, ahogy az ötvenes évek súlyos hiányait és jegyrendszerét próbálták túlélni.
Az 1956-os forradalom hősei, a Pesti Srácok alakjai elevenednek meg a helyszínen
Állandó programok:
Kedd, szerda, csütörtök 11 és 15.30 között rendhagyó történelemóra diákoknak
(Ezekben az időpontokban általános iskolai felsős, illetve gimnáziumi osztályok tanárainak biztosítunk történelemóra helyszínt a szabad helyek függvényében. Egyszerre 50-60 gyereket tudunk leültetni.)
Szereposztás: Bordás János , Házi Anita/Gere Orsolya , Andrádi Zsanett, Jánosi Ferenc
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára készült zenés történelmi megemlékezés, melyben a dicsőséges október 23-i eseményeket jelenítjük meg kronológiai sorrendben. A kor történelmének szereplői „személyesen” jelennek meg a színpadon. Az előadásban elhangzó művek: Vizsga után, Mennyből az angyal, emlékiratok, visszaemlékezések, beszédek.
Molnár Tamás, az INCONNU művészcsoport alapítója, a 2006-os tüntetések szóvivője és Pesty László dokumentumfilmes lesz Szarvas Szilveszter, a PestiSrácok.hu főszerkesztő-helyettesének vendége. Az alkalomra elhozzuk Molnár Tamás A VÉRES NAGYOPERETT című kiállítását, amely a 2006-os rendőrterrorra emlékeztet.
Rieder Gábor művészettörténész előadása. Rieder Phd disszertációját a magyar szocreál festészetről írta 2011-ben, azóta pedig a kortárs képzőművészet egyik népszerű kritikus szerzője, bloggere.
Szerényi Gábor, a retrografikus rendel, aki kívánságra portrékat készít a kor stílusában vagy olyan tárgyakat, ruhákat jelenít meg (például a korabeli kalauz egyenruha vagy az alumínium jegylyukasztó…)
Varró Krisztián (jogász, sportújságíró, az Aranycsapat Öröksége Alapítvány kurátora) előadása, beszélgetése Juhász Andorral, a Menekült Fociválogatott tagjával és Malonyai Péterrel, a legendás sportújságíróval, aki korábban a Magyar Nemzet, majd a Nemzeti Sport munkatársa volt.
A Magyar Menekült Válogatottnak 1956-ban disszidált futballistákból alakult meg Bécsben – akkor még Puskás és Kocsis részvételével. Nagy sikerük volt, a világ minden tájára meghívták őket,több meccset is játszottak, de az akkori MLSZ végül hivatalosan elérte, hogy eltiltsák a nemzeti színek viselésétől, nem játszhattak tovább. Juhász Andor valószínűleg már az utolsó élő tagja a Magyar Menekült Focisták Válogatottjának.
Az előadás előtt és után. Kovács Tibor, a retrofodrász rendel: a vállalkozó kedvűeknek fazon igazít, ondolál stb. az ötvenes évek stílusának és divatjának megfelelően.
A 2006-ban készült Szabadság, szerelem című magyar filmet Andrew G. Vajna és Joe Eszterhas neve fémjelzi. A Petőfitől vett cím (Szabadság, szerelem!/E kettő kell nekem) szellemében a film az 56-os eseményeket a melbourne-i olimpián versenyző magyar vízilabda-válogatott sorsán keresztül mutatja be.A pólós srácok a a Melbourne-i olimpiára készülnek, de közben Budapesten kitör a forradalom. A csapat fiatal sztárja, Karcsi (Fenyő Iván) és barátja, Tibi (Csányi Sándor) belekeveredik az utcai eseményekbe. Eleinte csak a kalandot keresik, aztán jön a szerelem is: Karcsinak megakad a szeme egy harcias műegyetemista lányon, Falk Viktórián (Dobó Kata). A forradalom magával sodorja őt is, de október végén a lány rábeszéli, hogy utazzon el mégis a többiekkel, képviselje az olimpián az új Magyarországot. Így kerül sor 1956. december 6-án az elődöntőre Ausztráliában, miközben itthon T–34-esek rombolják le a barikádokat, itt a magyar vízilabdások néznek szembe a szovjetekkel.
Divatshow a Jelky András Iparművészeti Szakközépiskola diákjai, a divattörténész Simonovics Ildikó és tanáruk, Zölley Ágnes vezetésével.
Szereposztás: Jónás Gabriella, Pethő Kincső, Szemerédi Bernadett, Dóczy Péter, Széplaky Géza, Czakó Gábor
Közel egy órás verses-zenés-táncos összeállításunk ismert és ismeretlen hőseinek, a Pesti Srácoknak állít emléket. Az előadások irodalmi gerincét Döbrentei Kornél, Faludy György, Gérecz Attila, a forradalom mártír költője, Márai Sándor, Nagy László, Nagy Gáspár és Szilágyi Domokos művei adják. Forradalmi indulatok, emlékek, arcok, tekintetek felsejlése, '56-os névtelen hőseink apoteózisa, nemzetünk erkölcsi és történelmi felemelkedése mellett gyökereinkben, múltunkban születő jövőnk ígérete, a magyarnak lenni és az élni akarás édes, pulzáló fájdalma, fájó kegyelme kap nyomatékot, s talál irodalmi, zenei és táncos visszhangra. A hárfa és a hegedű hol életigenlő, hol baljós improvizációi, illetve mozgásszínházi elemek teszik még gazdagabbá műsorunk szövetét, melynek végkicsengése: a Pesti Srácok által megrajzolt múlt gyermekeink jövőjében születik újjá.
Történészek: Vincze Gábor és Drucza Attila
Szereposztás: Bordás János , Házi Anita/Gere Orsolya , Andrádi Zsanett, Jánosi Ferenc
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára készült zenés történelmi megemlékezés, melyben a dicsőséges október 23-i eseményeket jelenítjük meg kronológiai sorrendben. A kor történelmének szereplői „személyesen” jelennek meg a színpadon. Az előadásban elhangzó művek: Vizsga után, Mennyből az angyal, emlékiratok, visszaemlékezések, beszédek.
Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa.
Nemes Nóra, gasztro újságíró hiány- és ínségételekkel készül ezekre az alkalmakra. A háború utáni nemzedékeknek nagy gyakorlatuk volt már abban, hogy kell és lehet válsághelyzetekben vagy egy hiánygazdaságban minden nap meleg ételt tenni a családi asztalra. Paraszti hagyományokból, gondos háziasszonyi spórolásból állt össze az a rutin, ahogy az ötvenes évek súlyos hiányait és jegyrendszerét próbálták túlélni – a korban divatos és gyakori ételek közül néhány (például a krumplistészta, hamis gulyás) máig népszerű maradt, mások eltűntek.
Állandó programok:
Kedd, szerda, csütörtök 11 és 15.30 között rendhagyó történelemóra diákoknak
(Ezekben az időpontokban általános iskolai felsős, illetve gimnáziumi osztályok tanárainak biztosítunk történelemóra helyszínt a szabad helyek függvényében. Egyszerre 50-60 gyereket tudunk leültetni.)
Történészvita Illésfalvi Péter és Maruzs Roland hadtörténészekkel.
Filmbemutató: A fehérballonos- Stefka István dokumentumfilmje a Kossuth téri sortűzről , a vetítés után az alkotó részvételével történészvitát hallgathatnak az érdeklődők.
Történészvita, amelynek vendége Mihályi Balázs magyar térképész, hadtörténész. Kutatási területe a XX. századi erődítések, valamint Budapest ostroma.
Nem vallott, eltemetve...: Stefka István 2016-os kreatív dokumentumfilmje, amely Dózsa Lászó színművész, '56-os forradalmár életét meséli el.
Azt est főszereplői, Joós Tamás énekmondó (jobbról) és Hegyi Norbert (a képen balra) színész, zenész. Átlátszó víz legyen… című műsoruk elsősorban Cseh Tamás szellemiségét őrzi ugyanakkor bátran nyúlnak hozzá a dalokhoz. Ritmikailag értelmezték át vagy éppen meghangszerelték, például megszólalt a szájharmonika is. De csak egy kicsit, éppen annyira, hogy nem veszítették el jellegzetes hangulatukat, stílusukat. Cseh Tamás másolásáról szó sem lehet, hiszen eleve két ember énekel és a gitárokon pedig nagyszerűen szólnak a kíséretek: főleg úgy, hogy Joós Tamás 12 húros gitáron játszik. Megjegyezzük, hogy a műsor eredeti változatában nem unplugged előadás van, ott egy basszusgitár is változatossá teszi a dalokat. A műsorban több ritkán hallott dal is felcsendült, sőt, a Csengey Dénes szövegére írt Mélyrepülés című lemezről az Anna opust is bemutatták. (A szöveg szerzője: Oszwald György)