Ismét barikádot építenek a Pesti Srácok!

Hogyan éltek, mitől váltak forradalmár-szabadságharcosokká azok a fiatal tizen- és huszonévesek, akik a magyar szabadságharc legvakmerőbbjei voltak, akiknek kiemelt szerepük volt abban, hogy meghátrálásra kényszerültek az orosz tankok. A pesti srácok hőstettei örökre beleivódott a magyar történelembe, példamutatásukra pedig mindig büszkék lehetnek a magyarok. Vajon milyen korban éltek ők, mit gondoltak az életről, a hazáról, a szerelemről, a barátságról, a családról, a mindennapokról? Vajon mi volt az a szikra, ami kirobbantotta a lelkükben azt a tüzet, amit eloltani nem lehet soha, ami a magyar szabadság életérzése? Vajon van-e mondanivalója a korabeli fiatalok tetteinek a mai fiatalok számára? Vajon tudnak-e azonosulni a mai fiatal srácok és lányok az 1956-os kortársaikkal? És még számtalan kérdés felmerül, amire szintén választ keresnek a Pesti Srácok Emlékpark megálmodói, akik interaktív kiállításokon, programokon keresztül idézik meg az ’56-os hősök szellemét, mindezt kiemelten a mai fiatalok számára.

A Pesti Srácok Emlékpark szeptember 20-tól október 23-ig, vagyis több, mint egy hónapon keresztül működik, hétfői napok kivételével reggel 10 órától este 21.30 óráig a VIII. kerületi Horváth Mihály téren. Az Emlékpark minden rendezvénye ingyenesen látogatható.

A helyszín bejárata felé közelítve először az 1950-es évek gépjárműveiből, illetve a forradalom harci eszközeiből összeállított kiállítást láthatjuk meg, valamint két, nagyméretű mobil plakáton korabeli utca- és harci jeleneteket. A járművek és eszközök mögött két, kockakövekből épült barikád helyezkedik el: egyikből zászlórúd áll ki, „lyukas” zászlóval, másikon egy fából készült palánk, „ruszkik haza” felirattal. A két barikád között lehet bejutni a „Pesti Srácok Parancsnokságra”, vagyis a rendezvénysátorba. Itt zajlanak majd a programok, a témához kapcsolódó filmvetítések, előadóestek, történelmi és színházi előadások, könnyűzenei klub koncertek. Mások mellett bemutatásra kerül az ötvenes évek művészete, divatja, étkezési szokásai. Az elképzelés attól a szemlélettől és tartalomtól válik egyedivé, hogy az „Emlékpark”, mint közösségi színtér, a szabadságharcos forradalmárok, a sokszor névtelen hősök mindennapjait, életkörülményeit is bemutatja, valójában ezt jeleníteni meg.

Kiemelten fókuszál a rendezvény a korabeli sportra is, hiszen az ’50-es évek sporttörténelme nem csak az eredmények, hanem a klubok, egyesületek életének alakulása szempontjából is mozgalmas volt.

A programokról, rendezvényekről további – folyamatosan frissülő – információ az emlekpark.pestisracok.hu honlapon látható.

Mindenkit szeretettel várnak a szervezők.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

Inteligent Transitions In UX Design

Far far away, behind the word mountains, far from the countries Vokalia and Consonantia, there live the blind texts. Separated they live in Bookmarksgrove right at the coast of the Semantics, a large language ocean. A small river named Duden flows by their place and supplies it with the necessary regelialia. It is a paradisematic country, in which roasted parts of sentences fly into your mouth. Even the all-powerful Pointing has no control about the blind texts it is an almost unorthographic life One day however a small line of blind text by the name of Lorem Ipsum decided to leave for the far World of Grammar.

[blockquote text=”Far far away, behind the word mountains, far from the countries Vokalia and Consonantia, there live the blind texts.” show_quote_icon=”no”]

But I must explain to you how all this mistaken idea of denouncing pleasure and praising pain was born and I will give you a complete account of the system, and expound the actual teachings of the great explorer of the truth, the master-builder of human happiness. No one rejects, dislikes, or avoids pleasure itself, because it is pleasure, but because those who do not know how to pursue pleasure rationally encounter consequences that are extremely painful.

One morning, when Gregor Samsa woke from troubled dreams, he found himself transformed in his bed into a horrible vermin. He lay on his armour-like back, and if he lifted his head a little he could see his brown belly, slightly domed and divided by arches into stiff sections. The bedding was hardly able to cover it and seemed ready to slide off any moment. His many legs, pitifully thin compared with the size of the rest of him, waved about helplessly as he looked. „What’s happened to me?” he thought. It wasn’t a dream. His room, a proper human room although a little too small, lay peacefully between its four familiar walls. A collection of textile samples lay spread out on the table – Samsa was a travelling salesman – and above it there hung a picture that he had recently cut out of an illustrated magazine and housed in a nice, gilded frame.